Ti szoptatnátok a babát akkor is, ha a férjetek inkább a tápszeres táplálás pártján állna, nektek viszont nem lenne kialakult vágyatok?

Szerintem azért nem kaptál annyi bántást, mert az egész kérdés, és a válaszaid inkább megdöbbentést keltenek.

Nem is igazán tudom megfogalmazni, de valahogy olyan hideg fejjel beszélsz erről. Felhozod a szoptatás mellett példának a popsitörlőt... nem ugyanaz a kettő.

Kívánom neked, hogy a hormonok majd tegyék a dolgukat, mert ha ilyen anya leszel később, mint amilyen most vagy, akkor nem lesz sajnos az az intim kapocs a babád és közted, amit emlegetsz. És ez nem szoptatás vagy nem szoptatás kérdése... de nem tudom igazán megfogalmazni amit érzek. Valami nagyon nem kerek.

Ezen az oldalon eleve nem érdemes olyan megjegyzést tenni, ami nem a szoptatást isteni, mert azonnal xar anya lesz az emberből a kommentelok 90%a szerint.

Nem a szoptatastol lesz valaki jó anya. Ha attól lenne, akkor én szuper anya lennék, hiszen 3 évig szoptattam a gyerekemet. Hát ettől nem lettem jó anya. A nevelés, gondoskodás, szeretet tesz valakit jó anyává.

Az orvosok általában a szoptatast javasolják, mondván a testi kapcsolat segíti a kötődést, természetes és az ellenanyagok miatt erősebb lesz az immunrendszer. Tapszerrel etetve is lehet pont ugyanúgy kötődést kialakitani, az immunrendszerrol meg annyit, hogy az én szoptatott gyerekem sokkal gyakrabban volt beteg, mint az ismerős azonos korú, kezdettől tápszert kapott babája.

Kerdezo!

Szülés után kiprobalhatod a szoptatast és ha ellen érzésed van, abbahagyod. Magadra hallgass ebben elsősorban

kedves utolsó! Nincs olyan hogy jó anya rossz anya, a legjobbat akarja a gyermekének...de aki így tesz, az olvas. Informálódik. Hogy mi a legmegfelelőbb a gyermeke számára. Aki pedig így tesz, az tudja, hogy a szoptatás, mind lelkileg, mind fejlődését tekintve. Aki ezt tagadja, vagy kényelmét ez elé helyezi, az ellentmond annak, hogy a legjobbat akarja a gyermekének..így tehát a szoptatás fanatikusok joggal állíthatják hogy "rossz anya".

Én nem vagyok szoptatás fanatikus, de úgy gondolom, ez a minimum amit az ember egy újszülöttért meg tesz, és ha nincs egészségügyi vagy fizikai akadálya, nem is értem, egyáltalán miért nyúl bárki is a tápszerhez...ez annyira természetes kellene, legyen, mint hogy nem raksz tusfürdőt a baba fürdővizébe, hiszen nem az a neki való! Attól is tiszta lesz, valóban, de az ő életkorának és bőrének nem az való! Aki ezt vitatja - és így a tápszer-anyatej közti különbséget - az a tudománnyal megy szembe.

Nagyon jók a mai tápszerek, hála az égnek, hogy aki nem tud szoptatni, van számára alternatíva. De az anyatej természetes kultúrája, folyamatosan változó, a baba igényeihez igazodó összetétele miatt nem pótolható, még testvérnek SEM megfelelő az az anyatej, amit az újszülöttje számára állít elő az anya melle, mert annyira kimondottan annak a babának az adott életszakaszához igazodik az összetétele, hogy ami az újszülöttnek természetes immunerősítő, nem biztos hogy mondjuk 1,5 éves testvérének is van olyan jó mint a tápszer. Érted, kedves utolsó? Ezért kell szoptatni, nem azért mert attól lesz valaki jó anya. Hanem mert nem lehet ez kérdés egy anyában, ha egyszer nincs semmi egyéb akadálya. Aki erre az egyszerű dologra nem képes, hogyan fog később boldogulni, mikor valóban áldozatot kell hozni a gyermekéért..

na de pont amit írsz..a depresszió...nem egy tervezhető dolog..nehogy már valaki azért ne is induljon neki mert attól fél hogy depressziós lesz...pfff...ennyi erővel ne szüljön...hiszen már önmagában a hormonváltozástól elég nagy a depresszió esélye...

ne ragozd, mert kb. egy csónakban evezünk: ha egészségügyi oka van hogy valaki nem tud szoptatni, akkor nem lesz attól rossz anya hogy nem szoptat....DE csak azért nem szoptatni, mert az ember idegenkedik tőle, vagy mert félti a mellei formáját, na az badarság...és nem kell szoptatás fanatikusnak lennem ahhoz hogy így gondoljam.

Azért mert 1000-ből egy ember depressziós lesz a szoptatástól..szép is volna ha emiatt nem mernének szoptatni a kismamák

"Azt tudom, hogy szeretnénk vele intim kontaktusban lenni sokat (de nem gondolom, hogy ehhez a mellemre van szükség)"

Pedig a szoptatásnál intimebb kontaktus nem létezik. A babának is nagyon fontos, sokszor álmában is cicire nyugszik meg, és neked is fontos lesz. Ezt nem lehet előre elmagyarázni neked, amíg ki nem próbáltad. Akkor fogod érezni, ha majd ott szuszog "rajtad" a bébid, és tudod, hogy valami olyat adsz neki, amit senki más nem tud. Ez lelkileg hihetetlenül feltölt egy anyukát.

Ha egy apuka jót akar a gyerekének, akkor ebben támogat, és nem problémázik azon, hogy ő nem tudja szoptatni. Nem tudtok mindent ugyanúgy csinálni, mert te a gyerek anyja vagy, ő meg az apja. Lesznek olyan dolgok, amit meg te nem tudsz megadni neki, mert nem leszel az apja.

Nekem pl. érzékeny a mellem. Egyszerűen idegesít, ha pl. a férjem is hozzáér, nem tehetek róla. Féltem, hogy mi lesz, ha majd a kisfiam ott fog cucorogni rajta, hogy bírom elviselni, de akkor is egyértelmű volt, hogy megpróbálom szoptatni. Szerencsére a szopival nem volt semmi gond, ki nem hagytam volna.

Én azt javaslom, hogy egy harmadik, negyedik szakorvosi vélemény helyett keress kompromisszumos megoldást. Próbáld meg az első pár napban, hétben, aztán ha annyira rossz, akkor felírathatod az elapasztó gyógyszert.

De ne mások véleménye alapján dönts, hanem saját tapasztalat alapján. Mindkettőtök érdekében legalább tegyél egy próbát.

Ja, és apukának okvetlenül mutasd meg a kérdést és a válaszokat is. Hadd lásson ő is több szempontot a sajátján kívül.

"Nézd utolsó, mint írtam, én 3 évig szoptattam a gyerekemet. Eleget hallgattam anno a xar anya aki nem szoptat szöveget. Ennek következtében sikerült depresszióban szenvednem, undor érezném a saját testem iránt és az önértékelése azóta se jött helyre. "

Kedves Válaszoló!

Nagyon sajnálom, hogy így alakult az életed, és ennek következtében így gondolkodsz a szoptatásról, de azt azért lássuk be, hogy még mindig rosszul látod a helyzetet.

A probléma nem azzal volt, hogy szoptattad a gyerekedet, hanem, hogy túlzott meg akartál felelni bizonyos külső elvárásoknak, és olyan dolgokba is belementél, amibe már nem kellett volna, amiket TE már nem akartál. Kevés ember létezik, aki 3 éves koráig szoptatja a gyerekét, nem is kell, attól nem lesz valami rossz anya, ha a kb. ovis korú gyerekét már nem szoptatja. Én sem tettem. 20 illetve 15 hónapos korban hagyták abba.

A szoptatás jó dolog. Az, hogy bárki bármiben is befolyásolja az anyukát, elvárásokat támaszt, szar anyának titulálja, az nagyon elítélendő. Meg kell tanulni az ilyen embereket kezelni (elkerülni, elküldeni, leállítani, magasról tenni a véleményükre).

Ha még mindig nincs rendben az önértékelésed, akkor tanácsos lenne felkeresni egy szakembert, mert nem jó, ha így viszonyulsz a saját testedhez.