Veletek mennyi ideig maradt otthon a baba apja a szülést követően? Elég lett volna nektek a fél év?

Hát félévet nem...az kicsit sok.

Ti tudjátok!

A legideálisabb nekünk az lenne, ha nem kellene dolgoznunk a gyerek kb 14 éves koráig, ellennénk mi hármasban, amíg a gyerek oviban, iskolában van, addig meg kettesben.

A férjem egyébként három hónapig volt itthon, sok felgyűlt szabija volt, nekünk ez is szuper volt, főleg, hogy az átlag az, hogy 1-2 hetet tud az apuka otthon lenni. Egyébként miből éltek? Megtakarításotokat élitek fel? Munkahelye biztos partner ebben az egészben? Vagy elengedték fizetés nélküli szabira, aztán majd akkor lesz kopp, amikor visszamenne?

Középvezetőként nem nagyon tolerálnák a munkahelyén a fél év szabit, egyébként sem értem, hogy tud fél év FIZETETT szabit kivenni, ahogy írod.

Az első gyereknél 5 napot maradt itthon, a másodiknál 2 hetet, de minden nap bement reggel, majd sietett haza, illetve ekkor végzett egy másik egyetemet is, így 3 napra el kellett mennie.

Most várjuk a 3.-at. Nem hiszem, hogy 4-5 napnál többre van szükségem, elég, ha a két nagyot elviszi oviba, iskolába, meg hazahozza őket.

Hogy lehet fél év FIZETETT szabadsága valakinek, amikor az előző évről is csak nyomós indokkal lehet áthozni pár napot?

Fizetés nélküli szabadságot pedig ha anya van, az apának törvény szerint nem jár a gyerek gondozása céljából.

Nem Mo.-n éltek?

2 hetet volt itthon, jó lett volna kicsit több, mondjuk a 6 hét végéig, de ennyit tudott úgy, hogy még maradjon későbbre is az évben, amikor oltásra..stb. kell cipelni a gyereket. Tán 23 nap körülije van egyébként, ebből nehéz lett volna fél évet otthon lennie.

Mivan? "csak" fél év? Magyarországon 5 nap szabi jár az apának, ha gyereke születik, ezt mindenképpen meg kell neki kapnia a törvények szerint, de ennyi. Az évi rendes szabiját még kiveheti, ha akarja, és ki tudja venni, de huszonpár nap még mindig elég messze van a fél évtől. Nem arról van szó, hogy én ne örültem volna, ha mindketten hosszabb időt itthon tudunk tölteni a babával, hiszen az apa is épp olyan fontos, mint az anya, de valakinek dolgozni is kell sajnos, és a büdös életben nem engednék el a férjemet fél évre, maximum fizetés nélküli szabira, de ki győzné ezt anyagilag?

Egyébként mi is mindent együtt csinálunk a baba körül (plusz van egy nagyobb gyerekünk is, korábbi kapcsolatból, de őt is együtt neveljük, vele is ugyanúgy sokat foglalkozunk), de nyilván amikor a férjem dolgozik, akkor itthon én csinálok mindent. Ha hazajön, akkor bekapcsolódik ő is. Egy hónapos a kisbabánk, ha este fáj a pocija, akkor például csak apa kezében érzi jól magát, fürdetni is a férjem szokott, éjszaka ő megy érte, ha felébred, hozza szoptatni nekem, aztán viszi vissza az ágyába. Szóval eléggé kiveszi a részét a dolgokból, de azért elvárás szintjén egyikünktől sem merült az fel, hogy mindkettőnknek itthon kellene maradnunk. Mondom, jó lenne, szívesen csinálnánk így, de az, hogy fél év, vagy még ennél is több legyen úgy, hogy a férjem sem dolgozik, nem került szóba olyan kontextusban, hogy "ennek így kéne lennie". Az igen, hogy de jó lenne, ha nem csak öt nap, hanem mondjuk 1-2 hónap járna az apukának ilyenkor, vagy hogy milyen jó lenne, ha itthonról is tudna dolgozni, vagy ha ilyenkor egy ideig ugyanannyi bérért, de feleannyi munkaórában dolgozhatna. Ezek igen, de az, hogy fél évig egyáltalán ne kelljen dolgozni, vagy hogy egy évig csak heti két napot, ráadásul hat órában, na az nem került szóba egyáltalán.