Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Erről mi a véleményetek?...

Erről mi a véleményetek? (1,5-2 éves gyerekkel kapcsolatos kérdés)

Figyelt kérdés

Nem szeretnék sok mindent hozzáfűzni, a kérdésem ez: Mennyire elfogadható az, ha egy 1,5-2 éves gyerek bármelyik testrészére a szülők (ebben az esetben az anya) tanító szándékkal rácsap?

Én nem akarom a véleményemet titkolni, nem értek vele egyet. Szerintem ilyen idős korban SEM kellene. De érdekel más anyák véleménye is. Személyes tapasztalat ihlette a kérdést, mert van egy pár, ahol az anyuka nemegyszer előfordult, hogy az ilyen idős gyerekére rácsapott. Számomra iszonyatos látni, ahogy sírva fakad a gyerek. Persze nem magam az ütés fáj, hanem az, hogy ezt "kapja". Nekem nagyon negatív példa az anyuka. Ti erről mit gondoltok? Nem lehet, hogy tényleg rosszat tesz a gyerek fejlődésének? A gyerek egyébként bántja is korabelieket. Az anyuka sokat kiabál is vele. Szerintem van összefüggés a dolgok között. Szerintetek?



2016. júl. 24. 22:22
1 2 3
 21/23 A kérdező kommentje:
Nyilván tudom, hogy nem olyan! De abba általuk lett tapasztalatom, hogy milyen megélni azt, amikor "rosszak". És valahogy soha nem éreztem azt, hogy könnyebb lenne, ha ráütnék. Pedig itt is van, hogy az egyik bántja a másikat. De azt azért tudhatom, hogy nem fogok ráütni. Egy kutyára nem tudnék, nemhogy a lányomra...
2016. júl. 25. 18:36
 22/23 anonim ***** válasza:

10-es vagyok: látom jár a lepontozás, mert nem ütöm a gyereket. :) Hát ez is jellemző, nem? Jól meg lettem büntetve.


Köszönöm azért, hogy egy tapasztalt 5 gyerekes Anyuka is alá tudja támasztani a leírtakat, mégsem lehet olyan baromság, ha ilyen sok gyerkőc mellett is sikerül. És igen, kivételt is hozott, mégis így gondolja.


Amit utána írt valaki, hogy rácsapott a nagyra szoptatás közben, az ultra gáz. Nem igaz, hogy ezt nem értik egyesek?? Nem kell tudományosan gyereket nevelni, de azért az alapvető lélektani dolgokat illik ismerni.

2016. júl. 26. 08:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/23 anonim ***** válasza:

Én 2 nem éppen mintagyereket neveltem fel ütés nélkül. Egészséges, magabiztos felnőttek lettek, köszönik szépen. Még a kutyámat se ütném meg, nemhogy a gyerekemet. Nem lehet nehéz ezt utánam csinálni.


De persze mindig megy a kifogás, hogy kinek miért járt el a keze. Az én gyerekem extra hisztis, az én gyerekem ADHD-s (ez egyébként röhejes, egy beteg gyereket ütni, aki végképp nem tehet semmiről), a kicsi hasfájós, három napja nem aludtam semmit, a kicsit megdobta a nagy (talán meg kellett volna ezt előzni, nem utólagosan megmutatni, ki a főnök), stb.


Az a "vicc", hogy majdnem minden esetnél közvetlenül vagy közvetetten a kicsi miatt lett megütve a nagy. Ha valaki nem bír 2 gyerekkel miért nem lehetett védekezni basszus. Így csak a nagy lesz lelki sérült. Mert nemhogy negyedannyi figyelmet sem kap most, mint eddig, amíg a baba meg nem született, nem volt megütve. Anyu mostanában mindig ideges. És ha ideges, előfordul hogy csapkod vagy kiabál, persze csak vele, mert most a kicsi a Világ, ő meg le lett cserélve egy aranyosabb gyerekre. És hiába fogjak majd mondani neki, akkor se fogja elhinni, hogy őt is ugyanúgy szeretik. Ja, és ez mind saját tapasztalat. Gratulálok...

2016. júl. 26. 10:20
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!