Tápszeres vagy anyatejes a babátok?

Első babám kb 1 hónapos koráig volt kizárólag anyatejes, utána vegyes és kb fél éves korától tápszeres teljesen. Ő elég jól szopizott, de sajnos nem volt elég a tejtermelésem.

A második babám már az első héten vegyes táplálású lett, mert nem akart hízásnak indulni, 1 hét után még csak 10g különbség volt, pedig úgy tűnt van tejem. Egyébként ő az istennek nem akart szopizni, vele elég sokat "szenvedtünk", hogy cicizzen (még a szondás módszert is kipróbáltuk, de az sem vált be). Én azt nagy kudarcnak éltem meg, de szerencsére hamar túl lettem rajta, így amíg tudtam fejtem neki + tápszer talán 4-5 hónapig volt így, utána ő is tápszeres lett.

Most a harmadik babám nagyon jól indult, viszont 1 hónaposan begyulladt az egyik mellem, 2 napig lázas voltam, alig volt tejem elkezdtük pótolni, próbálom visszahozni, de a begyulladt mellből még mindig csak 30 ml jön le, jó esetben a kettőben van annyi amennyi elég neki, ha nem akkor jön a tápszer. Azért remélem ha nem is lesz jobb a helyzet még pár hónapig kitart az anyatej és a tápszer vegyesen.

Lányom kb 3 hónapos korától kapott tápszert, 8 hónaposan teljesen abbahagyta a cicizést. A gyerekorvos szerint ez rendben van, nem adott tanácsot már akkor sem, amikor kezdett kevesebb lenni, én pedig sajnos nem jártam körbe a témát. Visszagondolva valószínűleg a menzeszem kavart be amikor 3 hónapos volt, onnan pedig egyedül nem tudtam visszahozni.

A fiam most 8 hónapos, még szopizik, 6 hónapos koráig csak anyatejet kapott. 1 éves koráig tervezem igény szerint szoptatni, onnantól majd fokozatosan elválasztom.

Az 1 fele-fele volt. Anyatej+tápszer. Kevésnek bizonyult neki igy pótolnom kellett.

A 2. babám 1 hónapig mert egyszerűen minden küzdelem árán nem akart szopni.

Az 1 gyerek 6 hónapos koráig szopott.

Nestle beba ha pro start majd ha 2 tápszert eszünk a kicsivel. A nagy meg már mindent. Ez van. Először elkeseredtem mert mindenki nekem esett hogy majd meg eröltessem meg fehjem. Meg olyat is kaptam rossz anya vagyok emiatt. Aztán 2. gyerek születése után már nem keseredtem el. Nagy étkűek nem tudtam utolérni őket tejjel hiába ettem egy csomó zöldet meg szaporito meg blablabla....

Ez van. Azóta nem is érdekel.

2 hétig szopizott nagyon keveset, nagyrészt tápszeres volt már az elejétől.

Béna voltam. Első nap szoptatási tanácsadó is jött pedig. Estére lett bimbóvédő, mert addig néha sikerült mellre tenni de nekem egyedül nem. Szóval az első nap el volt rontva úgy, ahogy volt. Aztán azért volt gond, mert a fiam amikor elkezdett sírni olyan szinten bömbölt, hogy nem akarta bekapni a mellem, hallgattam is arra, hogy mindig evés előtt pelenkázzam és csak felhergelte magát, 5. napon csak 10 ml tejem lett és utána se lett több, 40 dekát fogyott a kórházban, muszáj volt a pótlás, volt mikor alig kapta be a mellem, ha sikerült hamar kiköpte és ordított, nagyon nagyon sokat sírt. Majd feladtam.

Sokat idegeskedtem rajta. 2 liter víznél többet nem ittam. A kaját meg erőltetni kellett de talán nem ettem eleget sem.

Aluszékony is volt a babám és elhittem, hogy hagyhatom aludni. Volt mikor 5-6 órát is aludt a kórházban.

A babám egyébként mohó evésnél, gyorsan eszik, az én tapasztalatlanságom, bénázásom, evés/ivás, baba személyisége (lassan jött az a kevés tej is ő meg gyorsan evett volna) szóval így összejött sajnos.