Akiknek par napos/par hetes kisbabaja van, nektek mennyit es miben segit az apuka?

Nem segít,neki is van gyereke,ugyanúgy ahogy nekem.

Ugyanúgy pelenkáz,tápszert készít,altat,fürdet stb.

7 éves a nagy fiú, 8 hetes a kicsi lány.

Mindkettőnél kelt éjszaka, hiába anyatejesek, de mivel császáros szülés volt mindkettő, így odahozta nekem őket, nem kellett felkelnem az elején. Pelenkáz, fürdet, altat. A nagynak adtunk lefejt anyatejet üvegből, így ő is tudta etetni olyan 2 hónapos korától (szerintem emiatt is utasította el hamar a szopizást :(, most a kicsinek még csak cumit sem adtunk, nem hogy cumisüveget).

De ahogy írta valaki előttem, nem segít, hanem mivel mindkettőnk gyerekei, ezért ugyanúgy mindent megcsinál, ahogy én (kivéve a kicsi etetését).

lehet lusta, ha magától nem jön rá mit hogyan kéne

beszélj vele, talán nem fog neki derogálni a fürdetés sem.

Ha körbeugrálod,ne várd hogy majd ő magától megemeli a se,ggét!

Gratulálok,egyből kétgyerekes anyuka lettél!

Hu, ez durva. Igazából nálunk sem változott egy gyerek után sem (2 van most, 4 és 8 évesek, plusz 38 hetes terhes vagyok a 3.-kal), de azért nem változott, mert a ház, a háztartás és a gyerekek közösek!!

Természetesen van olyan, hogy kiszolgálom, de ez fordítva is igaz, minden az adott helyzettől függ. Ha épp sokat dolgozott, fáradt, akkor egyértelmű, hogy pihenjen, de ha épp én vagyok rossz passzban, akkor nem kell mondanom, mit tegyen, hozza a kávémat, ellátja a másik két gyereket, és hagy pihenni.

Mivel minden közös, magunknak teremtettünk mindent, együtt küzdöttünk meg mindenért, amink van, megbecsüljük egymás munkáját, ezért alap, hogy közösek a problémák, a feladatok, teendők a gyerekeink és a háztartás körül.

Amit nem csinál, az a mosogatás, és a mosásindítás, meg a vasalás, de pl. porszívózni ő szokott többször, a gyereket az oviba, iskolába+edzésre ő hordja mostanában, mert én nehezen lépcsőzöm már. A füvet ő nyírja, ő rendezi az udvart, a kertet. A többi közös. Ja még a lányunk frizuráját is elintézi fésüléssel és két csattal, nem készít copfot, nem fon hajat. Erre nem képes. De reggelit ad a gyerekeknek, készít teát a suliba, kiválasztja a ruhát, ha tanácstalanok, segít az öltözésben, ha kell, a iskolatáskát is összepakolja, ha kell, bár sok kérdéssel, nehogy kimaradjon valami. Este fürdet, mesét olvas, altat, ha kell. Amíg kicsik voltak (a második iszonyat hasfájós volt) felváltva cipeltük, masszíroztuk, keltünk hozzá.

Most itthon vagyok, már nem dolgozom, így a háztartásban nem kell segítenie, megkapja a főtt ételt is mindennap, nem kell segítség, de egy alap hétköznap nem kell körbeugrálni, ételt elé pakolni. Terít, segít, amiben tud. Vagy épp lefoglalja a gyerekeket.

Ő később fekszik, így este tévézik, gépezik, én hajnalban kelek, nekem akkor van inkább időm erre.