Ti ki szoktatok mozdulni hétvégente pici baba mellett?

Kérdésemet azért teszem fel, mert megszólt, hogy mi, a férjemmel túl sok programot csinálunk magunknak hétvégente. Hétköznap dolgozik, ha itthon van, alszik. Mikor ébren van a babám, énekelek, olvasok neki, simogatom, babusgatom. Utána, ha alszik, főzök, befőzök, takarítok, kertbe vagyok, tanulok (levelezőre járok). Hétvégente ki szoktunk mozdulni. Egy hónapja először, erre a hétvégére programot szerveztünk. Pénteken este levisszük dédiékhez a babánkat, utána elmegyünk a legjobb barátjával és annak barátnőjével vacsorázni. Szombaton visszük a babát is Aggtelekre. Vasárnap grillezünk a kollégáival. Meg amúgy is, mondta, ő sose járt el sehova, és nem takarított, nem kapált, hanem pihent és a gyerekkel volt. Miért baj az, ha amikor a gyerek alszik én csinálom a dolgom? Meg, hogy hétvégén egy-két órát dédivel van? Tényleg ennyire elítélendő, hogy nem hagyjuk, hogy megálljon az élet? Én non stop a babámmal vagyok, babusgatom, beszélek hozzá, énekelek neki, akkor netezek, olvasok, takarítok, főzök, ha alszik. Azért is megvetően nézett, mikor a férje megkérdezte tőlem a múltkor, hogy megiszok-e az ebédhez egy pohár vörös bort..mert ő most is szoptat és nem ihat. Mindent megteszek a babámért mégis most elgondolkoztam, hogy tényleg megáll az élet szülés után és bűn elmenni kozmetikushoz, fodrászhoz, vacsorázni stb?