Hogyan kell kezelni a kétéves kori dackorszakot?

Konkrét példa a mai nap. Állandóan cipeltetné magát, én meg mondtam neki, hogy ha játszani akar, akkor nem fogom a játszótér kapuján a kezemben bevinni. Persze könny nélküli üvöltés következett, amibe aztán belelovallta magát és nem mozdult a járda közepéről. Néha néha abbahagyta, még nevetett is, aztán újrakezdte. Én meg szépen csendben elmondtam neki, hogy ezt felőlem csinálhatja, akkor sem lesz amit ő akar. Lassan mindennap van egy ilyen 5-10 perces hisztije, ami után feláll, és mintha mi se történt volna megy tovább, de én elgondolkoztam. Vajon jól csinálom, hogy teljesen ignorálom az ilyen helyzeteket? Persze ott vagyok neki, ha meg szeretne nyugodni, de lehet túl keményen viselkedem vele? Teljesen új nekem ez a földön fetrengős hiszti, ezért mondjátok meg nekem tapasztaltabb anyukák, hosszútávon jó, ha ezt így kezelem?