Miért gondolják sokan, hogy a bölcsi ördögtől való?

Van olyan anya, akinek jót tesz, maradjunk annyiban.

Én sokkal szívesebben voltam a gyerekemmel, mint a munkahelyemen, miközben mások vigyáznak rá.

Mert az. Szükséges rossz. A gyerekek többségének 2,5-3 éves kor előtt semmi szüksége nincs intézményesített szocializációra. Bőven elég nekik a család és a játszótér.

De nem mindenki engedheti ezt meg, itt jön képbe a bölcsi, de nem a gyereknek tesz jót.

Szerintem nem szükséges rossz. Egész nap játszik, mi rossz van ebben? A lányomnál ráadásul a közösségnek elég pozitív hatása volt az étkezésére is (úgy adtam bölcsibe, hogy 98% még anyatejes volt, nem igazán akart szilárdat enni, aztán hopp, járt két hetet, és már úgy jött haza, hogy rendesen evett mindenből, mert látta, hogy a többiek is esznek), és szerintem a beszédfejlődésén is lendített egy nagyot.

Az biztos nem jó a gyereknek, ha az anyjával kettesben gubóznak be a lakásba, és anyának már nincs se türelme, se kedve érdemben foglalkozni vele. Nálunk ugyan idáig nem jutottunk, de éreztem, hogy ha még egy évet otthon kéne maradnom vele, akkor ez lenne a vége.

Hozzátenném, hogy gyerekfüggő is a dolog, valakinél biztos szükséges rossz, nálunk 2 nap alatt lazán beszokott és még most is, a búcsúzásnál sincsenek nagy sírások, amint odaérünk, már szalad is be játszani, annyira nem érzem azt, hogy traumatizálná a lányom a dolog. De olyan gyereknél, aki nagyon ragaszkodik az anyjához, a megszokott közegéhez, akinek még ijesztő a többi gyerek, na nála el tudom képzelni, hogy rossz lenne, de gondolom őket nem is adják be olyan könnyű szívvel a szüleik a bölcsibe, mint én tettem (13 hónaposan indult bölcsibe, eleinte csak fél napra, de idővel annyira jól érezte magát, hogy végül maradt egész napig).

"A lányomnál ráadásul a közösségnek elég pozitív hatása volt az étkezésére is (úgy adtam bölcsibe, hogy 98% még anyatejes volt, nem igazán akart szilárdat enni, aztán hopp, járt két hetet, és már úgy jött haza, hogy rendesen evett mindenből"

"Az biztos nem jó a gyereknek, ha az anyjával kettesben gubóznak be a lakásba, és anyának már nincs se türelme, se kedve érdemben foglalkozni vele."

Magyarán akkor jó, ha az anya inkompetens és a nevelési hibáinak kijavítását a bölcsire bízza.

Nem tudja megtanítani enni, jöjjön a bölcsi.

Nem akar maga vesződni a szobatisztasággal, rábízza a kisgyereknevelőkre.

Frusztrált, fáradt, ingerült, szabadul a gyerektől (ilyen esetben tényleg jobb a gyereknek, de miért lenne törvényszerű, hogy idejut egy anyuka?)