Miért ciki és szégyelnivaló jóformán és rossz benyomást keltő anyának lenni és gyesen lenni? Miért nem ér semmit egy anya a munkaerőpiacon, holott van tizensokév tapasztalata?

Hát erről én is mesélhetnék

szintén nem voltunk milliomosok igy 17 éves korom óta főállásban dolgoztam.

estin érettségiztem és van 10 év munkaviszonyom.

nappalin jártam gyors és gépiró suliba és recepciósként dolgoztam a 10 évből 8-at. soha nem kellett diploma angolul is önerőböl tanultam meg nyelvvizsgám sincs.. nem nézte nem kérte soha senki pedig dolgoztam 500 fős skót cégnek is...

aztán megismertem a páromat itt debrecenben neki hivatása van nem érti a gondomat de ahogy lejöttem ide nem számitott az x év gyakorlatom és az se hogy egy új munkahelyen csak a faxot meg a fénymásolót kellene megmutatni és dolgozhatnék is ... nem ide ahhoz hogy recepciós legyen

felsőfokú nyelvvizsga és kommunikáció szakos diploma kell..... ahhoz hogy felvegyem a telefont de most durván.... mert a vendégek meg a dolgozók nem egy nagy kunszt...

szóval hiába volt meg x évem itt a baba elött nem volt meg a 180 napom igy én is csak a minimálisat kapom és igen rosszul esik hogy mások szemében szart se érek mert nem tellett egyetemre és időm se volt rá elég volt az esti suli...- az is családi okokból válás miatt be kellett segitenem anyagilag-

szóval most annyit tehetek hogy várok és legalább annyit teszek hogy nem adom alább olvasgatok a neten cikkeket hogy ne tunyuljak el agyilag....

nagyon rossz érzés. bölcsibe én is szerettem volna járatni a közösség miatt is meg anyagilag is de igy nem veszik fel hogy itthon ülök.

sajnos semmi esélyem...

Mondjuk lustának nem érzem magam de úgy fogom fel most a háztartásban az a dolgom hogy jól jöjjünk ki és a neten keresek rá lehetőségeket.

egészséges ételek olcsón spórolok ahol csak tudok és netes -angol- oldalakon pl. www.etsy.com-on nézelődök és sok szépséget készitek a kislányomnak.

szóval nem érzem magam megszégyenitve csak reménytelenül.

már nem vág olyan jól az agyam igy nem szándékozom egyetemre / fősulira menni sose tanultam könnyen ...

csak az biztat hogy pályaválasztáskor orvos szerettem volna lenni de lebeszéltek róla igy most se lennék jobb helyzetben ha dr...xy lennék.

várom hogy visszaálljon a szakma becsülete és ne csak a diploma legyen a mindenható. de lehet sose jön el.

a férjem jól keres nincs okunk panaszra de muszáj lefoglalnom magam pl. a spórolással mert különben meghülyülnék és végképp haszontalannak érezném magam.

hát, az biztos, hgy valami nagyon nincsen rendben a fejekben. Még itt, a kisgyerekes anyukás fórumon is naponta többször is kiosztják egymást az anyák (!), ahogy írod, ingyenélőznek, semmirekellőznek, stb. Akkor nem kell csodálkozni, hogy "kint" a nagyvilágban még inkább semmi becsülete az anyaságnak.

Mindenki azzal imád példálózni, hogy bezzeg Nyugaton nincs Gyed, és 6 hét után mennek vissza dolgozni a nők.

Csak épp azt felejtik el, hogy csak a nők egy (kisebb) része megy vissza, a többség simán otthon van a gyerekkel iskolás koráig, vagy még tovább, mert vidáman megélnek a férj egy fizetéséből. És ott nem nézik le szerintem ennyire a háztartásbeli nőket, mint itthon. És ott azzal sincs ilyen gond szerintem, ha egy nő akár a negyvenes éveiben, mikor már nagyobbak a gyerekei, visszaállhasson dolgozni.

én is dolgoztam 4 évig 8 órában az egyetem mellett, pedig azt is nappalin csináltam. de mivel az csak diákmunka volt, nem kapok gyedet, csak gyest... ami azért nagy különbség lássuk be! persze nekem senki nem mondta, hogy érdemes lenne inkább rendes dolgozóként dolgoznom, nem diákként, hiszen így a cégnek olcsóbb volt:(

most meg mindenki azzal jön, hogy minek szültem 23 évesen, miért nem építettem karriert és utána baba? mindenki sajnálkozik, hogy biztos csak becsúszott, pedig nagyon is tervezett baba. szerintem tudok dolgozni 40 évesen is, szülni már nehézkesebb lenne akkor. és különben is elégedett vagyok az életemmel, örülök, hogy nem egy naphosszat irodában ülő idegbeteg szipirtyó vagyok ennyi idősen.