Rossz anya vagyok? Bővebben lent kifejteném,

Ne érezd!

Ez típustól is függ, én is érzékeny gyerek voltam...

Nem vagy rossza anya szerintem.

Én már az első hónapoktól,úgy neveltem a fiamat,hogy nem szoktattam annyira magamhoz,persze tanítottam,játszottunk,de már korán ráneveltem arra hogy legyen el nélkülem is,pont az ovi miatt.Talán ezért sem volt vele gond az első perctől kezdve.A mai napig is mindent elmond megbízik bennem/bennünk.A kicsit is így fogom nevelni 8 hónapos és van,hogy egy órát elvan magába,addig én lerendezem a házimunkát.

Nem vagy lúzer!Jó anyuka vagy!!!!Ne stresszelj ezen,mert akkor a kislányod is érzi a te idegességedet,és ez miatt is érzékenyebb lesz!

Beszélgess vele otthon,próbáld elmondani neki,hogy miért is olyan szuperjó az oviba lenni!S amikor viszed,mindig mond neki,hogy milyen jó lesz ott neki,tereld el a rosszról a figyelmét,és mond neki,hogy nagyon szereted,és neki oviba kell lenni,hogy anya tudjon róla gondoskodni,mert dolgozik(dolgozni fog) érte stb..Bíztasd ne aggódj!

Nem vagy rossz és vesztes sem !!!!!

Én is azt hiszem mindig ha van valami, akkor csakis nekem vannak ilyen problémáim, és kétségbeesek, és totálkár. De meg kell mondjam, növögetnek a gyerekek és egyre inkább hallom mostmár anyukáktól bevallani ők ugyanígy voltak. A jelenben nem értem miért, sokkal inkább nagyoskodnak, később meg, hogy jajj alig bírták, ilyen nehéz volt, olyan rossz volt a gyerek az elválásról nem is beszélve stb. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy nem vagy egyedül, és teljesen normális amit érzel. És nem vagy rossz anya.

Nekünk ugyanolyan nehéz a szeparálás, mint a gyereknek. Még ha jól is viselné a gyerek, ha nem, az csak kicsit nehezít még rajta. De gondold el, hogy érzed te magad, a gyerek is úgy, és neki még nincs a feldolgozó mechanizmusa kifejlődve sem.

A mi kisfiunk szivesen ment oviba, de ott aztán voltak sírások. Első két nap magánkívüli dolgokat is csinált. Utána 3 napig nagyon sírt, utána két hétig még mindig, picit kevésbé, mint első 3 napon, majd összesen 4 hétig tartott. Megfogja szokni, és vannak köztes idők, mikor igen jól is érzi magát ne izgulj. Hiába teszed magad idegileg tönkre ezen, nem tudsz rajta változtatni. Csak ne beszélj túl sokat serintem az oviról, mikor már végre nincs ott. Kicsit igen, hagy szokja azért a gondolatot, és olyankor csakis pozitív dolgokat. Mesélj saját élményeidről, csakis jókat. Kérdezd meg mi volt ma a legjobb az oviban, s hasonlók.

Nem baj, ha a te gyereked sírósabb, mint a többi. Másnak meg az a baja, hogy nem eszik a gyereke. Vagy bepisil, vagy mert bántja a többit. Nem vagytok egyetlenek akinek bármiféle beszokási problémái vannak.

Nyugi, nem tart örökké, légy erős, meglásd milyen jól fogod érezni néhány nap esetleg hét múlva, hogy hát mégiscsak túléltétek mndketten, és erősített titeket.

Nyugi !!! Magadat ne őröld, azzal előre nem haladsz idegileg ! Foglalkozz magaddal, a gondolataiddal !

Az óvónőknek tudni kell kezelniük a helyzetet!

Az ő felelősségük intenzíven rávezetni a gyereket, hogy be tudjon szokni. Te távolról semmit sem tehetsz. Nem tartom jónak azt sem, hogy az óvónők a szülőt idegesítik azzal, hogy panaszkodnak a gyerekre.

Az pedig elég nagy marhaság, hogy azzal okoztál kárt, hogy foglalkoztál vele.

Van, hogy több hétre van szükség. Ne aggódj!

Be fog szokni.

Ám, ha úgy látod, hogy hőzöngenek az óvónők, ajánlom, váltsatok óvodát. Nálunk ez bejött. Pedagógusi hozzáállás kérdése az, hogy a gyerek végülis szívesen jár oviba vagy sem. A jobb szemléletű óvodákban egyszerűen megoldják ezt a problémát anélkül, hogy idegesítenék a szülőt naponta a gyerekre való panaszkodásaikkal.

Jajj szegénykém! Nyugi,minden ok.Ne add fel!Ma egyre nehezebb állást találni,főleg egy anyának! Az én férjem azért akarták kirúgni,mert terhes lettem és már nem találták megbízhatónak ezért.Pedig ez már 6 éve volt!

Talán amit javasoltak,hogy váltsatok ovodát,az jó ötlet.Sajnos,sok helyen azért a kevés pénzért amit kapnak nem fárasztják magukat az ovónők azzal,hogy a gyereket szoktassák,inkább rángatják szegénykét.

Sajnos úgy néz ki idáig jutott a liberalizált pedagógiai oktatás.

Ne sírj! Beszélj a környezetedben anyukákkal,hogy milyen az ő ovijuk,hátha máshol tényleg jobb kezekben lesz és segítenek neki beszokni.

Igen, igen, csak egyetérteni tudok azzal, aki azt írta, váltsatok ovit!!!!

Nekem a bölcsiben volt beszoktatási problémám, szerencsére el tudtam vinni máshova és ott minden jól alakult. Az ovitól éppen ezért már előre féltem, ezért elindultam körbenézni, mindenképpen tudni akartam, hogyan zajlik a beszoktatást (ami sztem egy bölcsis gyereknek is kell). Nagyon jó kis családias ovit találtam, azóta is imádjuk mind a ketten :)

Saját tanács: nézz meg néhány ovit és dönts aszerint, hogy a szíved hova húz, hova adnád be szívesen, hol érzed, hogy jól fogja magát érezni. És ez sztem NEM azon múlik, hogy milyen extra különórákat nyújtanak az adott oviban és azon sem, hogy milyen hiper-szuper fejlesztő játékai vannak, az sem számít, hogy milyen divatos, vagy ultramodern (esetleg épp régi hagyományokon alapuló) nevelési módszert alkamaznak.

Az a fontos, hogy az óvó néni hogy áll hozzá! Szeretettel, elfogadással, biztatással, vagy elvárásokkal. Az utóbbihoz ne vidd, az előbbihez akkor is, ha maga az ovi kicsi, nem szépen felszerelt, nem nyújt semmi extrát. Nem az kell egy ovis korú gyereknek, hanem, hogy szeressék! Óvó nénit válassz, ne óvodát! (Azért annyit hozzátennék, hogy ezek a feltételek tapasztalatom szerint általában a kisebb, "sosehallottamróla" oviknál teljesülnek :) Hidd el, egyből megoldódnak a problémáitok!