Szerintetek mikortól késői a gyerek?

Szulok en neked 30 evesen 10 gyereket is, ha veszel nekem egy hazat, amiben elferunk, es nem kell havi 140 ezret fizetnem Budapesten az albiert, ahova se gyerek, se allat nem johet :D

Egyebkent szerintem 40 +eves kor korul szamit kesoinek, de ha majd akkor szulok, akkor ez van :)

Sokszor nem ugy jon ossze az elet, ahogyan te azt elkepzelted, semmire szulni meg nem kene. Nekem az alberlettel se lenne gondom, ha nem lenne tenyleg ilyen szinten nehez meg allattal is koltozni, nemhogy gyerekkel.

Szerintem 35 felett késői, de nincs vele semmi baj, mindenki maga érzi hogy mikor áll készen, meg mikor talál hozzá méltó partnert.

Az én édesanyám 39 évesen szült engem. Addigra már nem voltak hebrencsek, és megteremtettek mindent ami egy gyerek felneveléséhez szükséges.

Tökéletes gyerekkorom volt, és ma is ő a legfőbb bizalmasom.

Sokkal rosszabb döntés lett volna ha mondjuk 20 évesen szült volna vagy az ő szülei "nyakára", vagy az apai nagyszülőkére, és az sem túl ideális mikor a szülők hétvégente mennek bulizni, és addig a nagyszülő cihődik a gyerekkel.

Sokkal felelősségteljesebb dolog akkor vállalni gyereket, amikor az ember már kiélte magát és megteremtette az anyagi hátteret hozzá.

Persze olyan is van aki már 20 évesen készen van ezekkel, de azért ritka aki éppen csak belépett a felnőtt életbe, de már kiélte magát, már van egy bombabiztos saját egzisztenciája, és már megvan a megfelelő társ is akivel érdemes belevágni.

Ezek a fontos kellékei, nem az ember kora. Aki felelőtlenül a semmire vállal gyereket, azt akkor is elítélem ha 20 éves, és akkor is ha 40. Viszont aki úgy vállalja be hogy minden klappol, azt támogatom akkor is ha 20 és akkor is ha 40.

Engem 20 évesen szült anyám, és semmiféle előnyöm nem származott belőle, sőt! Eleve már a tény, hogy elvált szülők gyermekeként nőttem fel nélkülözésben...

Anya meg egyáltalán nem az a tipikus fiatalos, laza anyuka volt. Öregesen öltözött és viselkedett amióta az eszemet tudom, türelmetlen volt hozzám, ordítozott velem, ütött-vágott, amikor valami nem tetszett neki. Játszani szinte sosem játszott velünk, én csak a tesómmal játszottam. Ha unatkoztam (mert mondjuk társaságra vágytam?) akkor ahelyett, hogy megértő lett volna, rögtön befogott vmi házimunkára.. Amikor nagyobb lettem olyan volt, mintha rajtam keresztül akarná kiélni a fiatalságát, ami ugye neki kimaradt, mivel hamar férjhez ment: állandóan utasítgatott, hogy melyik barátnőmet hívjam át (olyanokra is rábeszélt, akivel én már nem akartam tartani a kapcsolatot, de neki szimpatikus volt), meg kivel menjek randizni (párszor emiatt is kerültem kínos helyzetbe), aki meg nem tetszett neki, azokat próbálta leépíteni körülöttem.

Én 30 fölött fogok szülni, de világ életemben szívesen foglalkoztam gyerekekkel, amikor csak úgy adódik, hogy családban vagy baráti körben kisgyerek közelében vagyok mindig alig várom, hogy játszunk valamit, és ők is ösztönösen igénylik a társaságomat. Jól tudom kezelni a hisztiket is, nem kapok tőle idegbajt. Bármilyen korú gyerekkel jól érzem magam, és a szülők is mindig elismerik, hogy milyen jól bánok a kicsikkel, meg olyan dolgokra is ráveszem őket játékosan, amire nekik soha nem sikerül pl. gyümölcsöt enni, verset tanulni, stb.

Szóval egyáltalán nem gondolom, hogy én túl idős leszek majd szülőnek. Szerintem ez inkább személyiségtől függ, mint kortól.