Mit tegyek, hogyha mióta megszületett a gyerekem, a barátaim nem hívnak semerre se, és anyukákkal meg nem akarok barátkozni, mert másról se megy a téma, mint háztartás meg gyerek?

A régi barátaim jegelnek, amióta elkezdett nőni a pocakom, és azóta már egyáltalán nem is hívnak semerre, mióta megszületett a baba.

Egy idő után kezdtem magányosnak érezni magam, így játszótéri anyukákkal próbáltam barátkozni. De megmondom az őszintét, hogy engem hidegen hagy, hogy ki milyem vízkő-oldót használ, meg kinek milyen műszálas a szőnyege, és kinek milyen a gyereke, ki mit használ. Meg tudom érteni, fel tudom fogni, hogy egy olyan nőnek, akinek annyi "szabadideje" van, hogy a játszótéren anyukákkal beszélget egy órát, az nem másról fog beszélni, mint a gyerekről meg a házimunkáról, de én pont ez elől menekülök. Úgy érzem, hogy megfulladok valamitől. Ha nem a gyerek-háztartás-alvás kombótól, akkor a magánytól.