Mit tegyek, hogyha a férjem magától nem foglalkozik a lányunkkal?

Ki akart itt belehalni bármibe is?! Szánalmas a személyeskedő, empátia 0 stílusod, hisz ha valaki le meri írni, hogy bizony a gyerekvállalás néha bazi kemény, fárasztó és idegőrlő tud lenni, akkor máris bele akar halni, nemde? 🤦🏻‍♀️ Egyébként meg nem, ez nem a nők dolga, a gyereknevelés KÉT ember dolga, a két szülőé, bizony-bizony apukáé is! Bár normális férfinak mondani sem kell, hogy ugyan foglalkozzon már a tulajdon gyerekével, mert ez magától jön neki, arról nem beszélve, hogy igényli is a gyerekével töltött időt, ami nem annyiban merül ki, hogy meló után elgügyörészik vele fél órát, aztán jó napot, még azért is rendszeresen szólni kell, hogy talán enni kéne adni szegénynek. Szomorú, hogy valakinek ezt tényleg magyarázni kell..

Első sorba a nő dolga mivel ő van otthon és egy anya fontosabb de kár a gőzert veletek...

Szerintem is az a megoldás, ha bedobod apukát a mélyvízbe és mostantól rendszeresen rábízod a gyereket mondjuk szombat délelőtt. Ha még szoptatott, akkor etesd meg, aztán lépj le 2-3 órára. Ne kérj engedélyt, ahogy gondolom, a férjed sem szokott ahhoz, hogy pl. lemenjen egyedül a boltba, csak nyomd a kezébe és pá. Nem fognak belehalni és esélyt adsz nekik, hogy megismerják egymást és végre kötődjenek egymáshoz, ami hosszú távon sokkal fontosabb, minthogy most mindkettő nyűgös lesz kicsit :D Hidd el, ez a módszer az igazi, nem kell könyörögni meg furfanggal hatni rá meg rávenni valami lelkizős beszélgetésre, amihez úgyse lesz sosem megfelelő alkalom, hanem csinálja csak ő is. Ráadásul utána sokkal jobban fogja becsülni, hogy te mit csinálsz, amikor "úgyis csak otthon vagy". És büszke lesz saját magára is, hogy túlélte :) Ha nagyobb a gyerek, akkor meg ezt egy egész délelőttre is lehet növelni, mondjuk iratkozz be valami tanfolyamra vagy járj el futni.