Használhatja valaki a gyerekét eszközként, saját tevékenységének reklámozására?
A hölgy igen nagy taglétszámú csoport tagja a Facebookon.
2-3 év körüli kislányának rendszeresen varr, (varrós csoport) és a kész eredményben lefotózza a gyermeket.
Roppant cuki, repülnek a like-ok.
A baj csak az, hogy minden poszthoz odaírja, hogy hol vette az anyagot hozzá (mindig ugyanonnan) és gyakran a saját YouTube csatornájánka linkjét is csatolja, ahol varr.
A fotók feltünően jól beállítottak, az anyuka kb. egy éve maga közölte, hogy amikor fotóz, mindent megtesz a kamera mögött, hogy mosolyogjon a kislány, szájában lufival próbálja nevettetni, őt stb...
Sokszor heti több kép kerül fel.
Amikor egy nagyobb port kavaró poszt alatt többen kifejtették, hogy ízléstelen amit csinál, egyszerűen tiltott mindenkit, aki csak célzást tett erre.
A gyerek képei viszont továbbra is rendszeresen kerülnek ki a netre.
Tényleg elég egyértelmű a dolog, hogy egyrészt reklámozza a méterárú boltot,
másrészt a saját csatornáját.
A posztokat főleg a cuki gyerek miatt olvassák.
Sajnálom a kislányt, mert nem hiszem, hogy felnőttként örülni fog, hogy ennyi ember követte nyomon az ő gyermekkorát.
Egyáltalán: joga van ehhez a szülőnek?
válasza:#20
Te írtál termékekről, akkor most miért vagy meglepve?
Ha irigyelném a népszerűségét, én is tudnék a gyerekemről posztolni.
Hidd el, szép.
De tisztelem annyira, hogy nem teszem fel a netre.
Egyébként lehet a pedagógus énemet zavarja egy önző szülő, aki csak a népszerűségért tolja mindenki arcába a gyereket.
válasza: válasza: válasza:Nekem ugyanez a versmondó kislány
Léna, ha jól tudom.
Szuper aranyos, kap ezer lájkot, de megkérdezi őt bárki is, hogy akarja-e.
Hiba jót akar anyuka, mint a jelen posztban szereplő, nekem is etikátlan ezt csinálni egy gyerekkel.
válasza: válasza:Én egész máshogy látom ezt. Mindenkinek joga van dönteni arról, milyen jövőjét segítő hatásoknak teszi ki a gyerekét. Lehet, hogy néhány ront, és a gyerek nem fut be vízilabdában mondjuk, hanem egy életre megutálja, ugyanakkora sikeres is lehet benne, jó alapozás is lehet számára.
Itt is ez van, aki népszerűvé teszi a gyerekét, az egy alapot biztosít arra, hogy akár "celebkedésből" vagy ki tudja, hogy fogják hívni később.. szóval közsszereplésből éljen a gyereke.
Mert sokat fog jelenteni, ha a kisgyerek úgy kezd valahol, hogy itt van az életpályám(mint nálunk az önéletrajz), ennyi meg ennyi ember ismer és kedvel engem, ezért lennék én alkalmas erre meg erre a munkára, vagy lehet egyéniben celeb, felhasználva, hogy ő volt a kis cuki "xyka".
Szerintem nem undorítóbb, mint a versenysport(én azt tartom egyébként visszataszítónak, mert ott a gyerekek teste is rámegy az egészre, pláne ha RSGzik, vagy úszik, úgy fog kinézni, olyanok lesznek az ízületei pár év után.. na mindegy) Szóval ez is egy karrieralapozás, amivel vagy él a gyerek később, vagy nem.
Nehéz kimászni belőle, mint pl Evelinnek Győzikééknél, sokkal könnyebb otthagyni egy balettművésznek a pályát, mint egy celebcsemetének, de nem lehetetlen. Ha okosan csinálják az emberek, és nem a valódi nevével teszik híressé a gyereket, akármi lehet belőle.
18ezres csoportnál pattogsz, egy viszont nevetséges. NAGYON. A megmentési szándékod irányítsd át máshova. Ráadásul anyuka még élvezetessé is teszi a gyereknek, és sima feltételezés, hogy le van tudva a gyerek.. Hol van ez azokhoz képest, akik kiabálnak a gyerekkel, hogy ússzon, fusson gyorsabban, nyújtsa jobban a lábát, ugorjon magasabbra?
Legjobb esetben a gyerek kap egy tudást, tapasztalatot, pózolási képességet, ismertséget, ami rengeteg különböző területen megalapozhatja a pályáját. Gondolom feneke, mellkasa nincs kint és nem nevetségessé teszi az anyuka, hanem csodálni valóvá. Biztos nem diétáztatja, hogy cukin álljon rajta a ruha.
Előbb tüntetném el a versenysportot, mint az otthoni, modell alapokat nyújtó édesanyát. Ha van esze, hogy keressen rajta, az meg külön jó. Amíg ez élmény, és nem kötelező kiabálós nyomásráhelyezős program, addig az anyuka jól csinálja a dolgait.
Nem varrok amúgy, nem vagyok csoporttag sem.
23
Az összes érvemre csak azt a mantrát tudtad hozni, amit az anyuka szokott.
Azokat, amelyek nem tetszettek (a gyermek személyiségfejlődése, privát szférája, pedofília, és -ahogy te magad is mondtad -terméketeket, méterárut reklámoz ezzel) inkább figyelmen kívül hagytad.
Helyette engem támadsz, miszerint irigy vagyok a népszerűségére.
A helyzet az, hogy a likeok nekem nem jelentenek népszerűséget, én azt az offline életben mérem, a személyes kapcsolataimon.
Például a gyerekek, szülők, kollégák, és barátok, rokonok visszajelzéseiben.
Nem vagyok irigy arra, aki néhány likeért cserébe árúba bocsájtja a gyermeke privát szféráját. Inkább olyannak tartom, aki kellő tudatosság nélkül használja a közösségi médiát, nem is sejtve, hogy ezzel a gyermekének később mekkora kárt tud okozni.
A "sajnálom a gyerekeket.." egy olcsó támadás, ami elég üresen cseng, hiszen nem tudsz rólam gyakorlatilag semmit.
Mindenesetre nem tartom elég fejlettnek a vitakultúrádat, ezért nem is tervezek a további megjegyzéseidre reagálni.
25
Igen.
Valószínűleg azért zavar ez engem ennyire, mert ki tudom merülni a celebeket, de ez pont az érlelődési körömbe esik, így sajnos az orrom előtt van.
De igen, ugyan ez.
27
Nos, szerintem sokat árt, ha valaki később abban méri az elismerést, hogy hányan kedvelik a képeit.
A versenysporttal sem értek egyet, de ezt te hozta fel, nem én.
Biztos azért zavar ez ennyire, mert megkerülhetetlenül az arcomban van nap mint nap.
Egyébként én hiszek benne, hogy a gyermekek lesznek a jövő társadalma. Szomorúnak tartom, hogy az én gyerekemnek olyanokkal kell felnőnie, akinek az alapvető értékek között a közösségi médiában való megjelenés is szerepel.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!