Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Kihez fordulhatnék segítségért?

Kihez fordulhatnék segítségért?

Figyelt kérdés

Nehéz róla beszélni, még így anonim körülmények között is. Úgy érzem összecsapnak felettem a hullámok, és nem tudom, hogy hogyan tudok mindenütt helytállni. Van 2 gyönyörű gyermekem, egyik 2 éves múlt, a másik a napokban tölti 4 hónapos szülinapját. Jó baba mindkettő, nincs is velük gond, egy szál sem. Csak én érzem úgy, hogy nem bírom, állandóan stresszezlek, minden apróságon kiakadok, és a kákán is csomót keresek. Úgy érzem nem vagyok jó anya, nem tudom, hogy hogyan adjak meg mindent gyerekeimnek. Imádom a férjem, de vele is állandóan veszekszem..Nem jó ez így, nem tudom, hogy mit csináljak. Nem tetszem magamnak, sem kinézetre sem úgy összességében...Valahogy mintha hiányozna még valami, csak nem tudom mi, nem tudom megfogalmazni. Emiatt persze bűntudatom van, hogy nem vagyok megelégedve az életemmel. A stresszhelyzeteket nem bírom kezelni. Ha valami nem úgy jön össze ahogy szeretném, teljesen kiborulok, mindenkibe belekötök, és így bántom azokat akik szeretnek. a nagyobbik fiamon is észrevettem, ha én stresszezlek, és ideges vagyok, akkor ő is ezt átveszi, és ilyenkor csapkod, sikítozik...Sajnos ez a feszültség ami bennem van, állandó. Nem tudom mi lehet ez, de úgy érzem megfolyt, és nem tudom hogy hogyan kezeljem...Zavar. Nincs sok önuralmam, (tudom, hogy ezért béna ember vagyok) ezért ha valami bánt, azt egyből ki is adom magamból. Ezzel csak a gyerekeimnek és a férjemnek ártok a legjobban. Elviselhetetlen vagyok...Gyakran fordult már elő velem az is, hogy nem tudom mit kell mondanom. Mármint tudom, hogy mit akarok kimondani pl: szék, de ehelyett minden más marhaságot mondok, asztal, pad, stb...végül inkább körülírom a szót, mert nem jut "eszembe" Mit csináljak? Kihez forduljak?

Ezt a kérdést is vagy 10. alkalomra mertem elküldeni... Nagyon kellemetlen a dolog. Pedig tudom, én nem ilyen ember vagyok...Bizonyos dolgokba elég határozott egyéniség lennék..


2010. szept. 14. 23:42
 1/4 anonim ***** válasza:
100%

Először is, az már nagyon jó, hogy le tudtad írni mindezeket!

Nekem is majdnem ilyen idős korúak a gyerekeim, ugyan nem ennyire "rossz" nálam a helyzet, de megértelek.

Eleve két kicsi gyerek fárasztó, már épp elég kimerült lehetsz ahhoz, hogy ilyen legyél. Nem tudom, mennyi időd jut a pihenésre, gyerek nélküli kikapcsolódásra, de biztos jót tenne. (Én mostanra jutottam el oda, hogy 1-1- órára rá merem bízni őket a nagyszülőkre, én meg megyek gyógytornára, nem csak fizikailag tesz jót, de lelkileg is.)

Viszont ha úgy érzed ennél több segítség kell, akkor menj el a háziorvosodhoz, mondd el neki amiket érzel és tapasztalsz. Esetleg egy enyhe nyugtató segítene, de ezt majd ő eldönti.

Fel a fejjel, nem fog így maradni!!!

2010. szept. 15. 07:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
100%

NAgyon megértelek!


Mi többek között ezért nem vállaltunk rögtön 2-at, mert becsavarodtam volna, még 2 évig itthon. Majd 3-4 év múlva szeretnénk kistesót :)


NEm vagyunk egyformák. Én is imádom a kislányomat, a férjemet, de már nagyon hiányzik a munka, a pörgés, most nem bírnék ki még 2 évet itthon. Már rajtam is jelentekztek az általad írt tünetek, türelmetlen, ingerlékeny voltam (elfárdtam).

Hétfőtől dolgozok :), a kislányom szerencsére szereti a bölcsit (bár a reggeli elválások biztos nehezek lesznek, de eddig jó:)


Próbálj meg kicsit kikapcsolódni, legalább hetente 1-2 délutánt gyerekek nélkül tölteni!


Sok sikert, kitartást!

2010. szept. 15. 07:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
100%

Mintha engem írtál volna el,egy az egyben. Most javult a helyzet,h már bölcsibe járnak,ma lett vége a beszoktatásnak. Még 3 hónapot itthon vagyok szabadságon. Reggl viszem őket,du-n hozom a bölcsiből. Végre lett időm magamra,és piheni is tudok,valamint a házimunkát is normálisan elvégezni.

Azt tudom írni válaszul írni neked,h a két gyermeket bizd a hétvégra a nagyikra és tessék a férjeddel együtt kikapcsolodni. Nem mosni,főzni,takaritani a szabadidőben,hanem magaddal foglalkozni. menj el kozmetikushoz,fodrászhoz,vegyél valami uj ruhát magadnak. Megláttod hetekre feltöltötsz energiával. Mig nem jártak bölcsibe,addig bizony igy csináltam,minden hónapban egy hétvégét a maminál töltöttek.

2010. szept. 15. 08:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 A kérdező kommentje:

Sajnos itt a közelben nincsen bölcsőde, mert vidéken lakom, a szüleim amiben tudnak segítenek, de sokban nem tudnak.

a napjaim többnyire ebből állnak, hogy reggel mikor felkelnek a fiúk8 óra körül összepakolom őket, majd átmegyünk a mamiékhoz. Itt dolgozom, mert a helyi kis üzletet viszem (árulok), emellett rendezem a kisfiamat. a nagyobbik apára marad, vagy bárkire, aki éppen ott van, és el tudja magával vinni bárhova is mennek. így könnyebb, mert csak 2 fele kell figyelnem. Ott ebédelünk, mert anyukám főz, majd este 5-6 óra körül jövünk haza a srácokkal. apa ha szerencsénk van jön velünk, ha pechünk, akkor megy dolgozni éjszakára a pesti piacra. Sehova sem jutok el, mert csak a házunk és a szüleim között mozgok. Ünnep számomra már az is, hogy ha eljutok csekket feladni a postára, de van hogy 2-3 nap múlva érek csak oda, hiába is szeretnék előbb. Ha itthon vagyunk este gyors vacsora főzés, etetés, fürdetés a kicsinek, aki már este 8-kor alszik (szerencsére), a nagy9obbikat nem bírom ágyba dugni 10 óránál előbb. Így ha már mindenki ágyban van, jöhet a "takarítás", de ez is jobbára csak tűzoltás jelleggel. Mosok, mosogatok éjfél egy óráig...Kimerült vagyok, cefetül. De sajnos nem tehetem meg azt, hogy nem megyek át segíteni a szüleimnek, mert ők is már idősek és nem bírják már ezt a nyári szezont.

Hétvégén lesz a keresztelőnk, apósom jött át hozzánk festeni a garázst, de ő is innen 30 km-re lakik. azt, hogy mikor rámolok össze, hogyan szervezem meg azt a napot nem tudom, mert idő ilyenre nincs... ÉS persze természetesen én tehetek róla, hogy nincs, mert ilyen "szar" időpontra rakattam a keresztelőt...:( füvet kellene nyírni, mert már a telkünkön nyakig érő gaz van, takarítani, főzni...Valami ruhát venni a fiúkra, mert melegítőbe mégse mehetünk keresztelőre, de arra nem lesz időm, hogy bárhova is elmenjek...Úgy érzem megbolondulok attól, hogy sehova sem jutok el.. A férjemnek hiába mondom, nem nagyon érti meg. A szüleim sem foglalkoznak vele. legalábbis nem nagyon értik, hogy mért vagyok kiakadva, és mért hisztizem ilyen sokat. Amikor anyunak felvetettem ezeket a dolgokat, neki az volt ráa válasza a készülődési dolgaimra, hogy gondoljam azt, hogy azért mert eresztelőt szervezek mindenhol máshol megáll az idő...

Tehát nesze semmi fogd meg jól. _Persze, én meg igyekezzek tekintettel lenni rájuk, és mindenki másra, mert ez a szezonmunka ilyen...

Kiborító.

2010. szept. 15. 09:13

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!