Kötelessége legyen a gyereknek az életkorának megfelelő házimunka, vagy csak egy lehetőség, amiről ő dönthet, elvégzi-e?

7es, hány éves? Az enyém is szívesen csinálta, 5-6 éves korában már kezdett lázadni, hogy nincs kedve. Előtte velem csinálta, agyondicsértem és én végeztem a feladatok 90%át, ő meg 10et pl adogatta a dolgokat. Aztán mikor nagyobb lett, elvártam volna 30%ot, pl ne csak adogasson, az evőeszközöket pakolja egyedül, na onnantól lázadás ment.

Mikor elkezdesz többet várni, hiába dicséred, rájön, hogy nem buli, hanem melós, és mikor elég nagy, hogy tudja, jobb dolgok is vannak, mint anyával pakolgatni, akkor már egyáltalán nem akarja.

Majd ha iskolásként is segít a gyerek szívesen, magától, és nem kell hajcsárkodnod, akkor írj:)

Szerintem kötelesség, ami alól biztosítok lehetőséget többször kibújni, mint egy felnőttnek.

Gyerek korával és képességeivel arányos elvárásaim vannak, amiknek elég, ha 50%ban megfelel, de még erre sem képes, gyakran hajcsárkodva is soknak érzi, hogy havonta elrakjon egy zoknit. Pedig olyan 5 éves koráig egy cuki volt, aki magától pakolgatott velem dicséretért, aztán tudatára ébredt..

Pl nem kell rendberaknia a szobáját, és ezen felül közös helyiségekben még dolgokat csinálni. Elég ha valamennyire néha elpakol maga után a szobájában, nem a szoba közepére dobja a cipőjét, és ha épp kérek valamit, odahozza, vagy benyomja a centrifugát, kihozza a teregetnivalót, szóval ilyenek, ezek kb hetente vannak az iskolásnak. Ezért is veszekedni kell, mert nem csinálja és nem érdekli és nyafog, milyen sokat várok el.

Az a helyzet, hogy bármennyit is vársz el, a gyerek soknak fogja érezni, akkor is, ha tudja, hogy nem sok, mert a barátai többet csinálnak. Ugyanúgy húzni fogja a száját és kibújik majd és lapít, amikor úgy érzi lehet. Úgyhogy inkább várj el sokat, és akkor egy közepes mennyiséget fog csinálni, mert ha keveset vársz, szrt sem fog tenni. A hisztit nem tudok kikerülni, ha a gyereked nem szorongó teljesítménykényszeres, nem fogja törni magát.