Hagynátok egy rossz anyának, hogy amit anyaként elszúrt, azt nagymamaként tegye jóvá?

Szia!

Az en anyam nagyon szar alak.

Sorolhatnam miert de nem teszem. Lassan 7 eve elkoltoztem es azota is nagy ritkan ha latom akkor max koszonunk ha eppen nem szapul valamiert. En nem fogom engedni hogy a kozelebe keruljon a gyermekemhez ha eljon az ido hogy legyen babank. Annyit viszont tenni fogok hogy ha lesz olyan erett majd a gyerekem akkor elmondom neki hogy ha el meg a mamaja hogy milyen is o es hogy viselkedett miket tett ellenem es ha erdekli elmondom neki hogy hol talalja. Annyit megteszek erte ha szeretne megismerni hogy elvigyem hozza. De ezt csak akkor ha mar akkora lesz hogy tudataba legyen az egesz komolysaganak. Gondolok itt 16-17 eves korara. Mert edesanyam azt is titkolja hogy honnan jott ki a csalad. Senkit nem ismerek felole es ez viszont rossz erzes hogy nem tudhatom meg ki a csaladom ezert gondolom azt hogy igen is tudnia kell majd az unokanak a mamajarol de akkor ugy hogy mindent hogy atbirja gondolni hogy szuksege van e egy ilyen szar emberre. De az biztos hogy meg magatehetetlen kicsi addig azt sem szeretnem elmondani hogy van unokaja. Nem szeretnem a csaladom kozelebe engedni

Te jó ég miket olvasok itt. Ezt mindenki komolyan gondolja? És kérdező te valóban úgy gondolod, hogy ilyen pitiáner dolgok miatt rossz Édesanyád van? Az, hogy elvárta tőled, hogy tanulj az nem azért volt, mert szeret és jót akart neked? Igen lehetett volna belátóbb is. De e miatt rossz Anya? Vagy, mert szerette volna ha télen rétegesen öltözködsz? Nem telt neki divatos ruhákra, te meg felnőttként is ezen rágódsz?

Sajnálom Édesanyádat. Csak nehogy a Te gyereked hasonló hatalmas okok miatt megszakítsa veled a kapcsolatot.

#13

Gondolom te is ilyen ‘jó anya’ vagy ezért mosdatod…

Kérdező, itt a baj azzal van hogy ez csak a te fejedben új esély. Neki tutira meg se fordul a fejében, hogy szar anya volt, még akkor se ha esetleg szembesítetted. Én már 100x elmondtam anyámnak, hogy milyen traumákat okozott nekem az életben, ami miatt évek óta járok pszichológushoz, de az ő válasza az, hogy nem kell hisztizni, másoknak ezerszer rosszabb és ők nem nyafognak🥲. Érted… évek óta járok terápiára, elmondom a problémákat, majd azt mondja hogy jaj ugyan már.. az semmiség. Na most ezzel nem lehet mit kezdeni, hiába minden, nem látja mi a probléma, ezért ő nem is kezd úgy mint egy második esély, csak folytatja amit elkezdett. Sőt, ennél még veszélyesebb az a nárcisztikus fajta aki meg el se tudja képzelni, hogy van jobb nevelés mint az övé, ezért ráerőlteti nagymamaként is a gyerekére a fantasztikus nevelési elveit. Itt neked kell mint szülő kiállni magadért, mert te már saját jogon vagy teljes értékű anya, akinek egyrészt meg kell védeni a gyerekét, másrészt el kell dönteni hogy miként akarja nevelni a gyerekét.

#14

Nem mosdatom. De ha állítjátok magatokról, hogy felnőttek vagytok, akik képesek gyereket vállani és nevelni, akkor úgy gondolom, ahhoz is fel kellene nőni, hogy a gyerekkorodban tapasztaltakat ésszerűen kezeld. Az éheztetés és a ruhaválasztás nem azonos súlyú. Keress egy normális pszichológust.

Le kell ülni Anyáddal beszélni és elmondani a korábbi sérelmeidet, és hogy nem szeretnéd ha ezeket a gyerekeden alkalmazná. Felnőtt mondjára. A szátokat másra is lehet használni nem csak ...

De felnőttek vagytok akik képesek gyereket csinálni szóval nem mondok újat.

Igen szar Anya vagyok, de nem az a célom hogy hercegnőt neveljek, hanem hogy erős kiegyensúlyozott nő legyen a gyerekemből aki megállja egyedül a helyét a világban.

Nem kérdőjelezem meg azt, hogy a kérdezőnek ez gyerekkori sérelem. De az ember nem ugyanúgy viselkedik a gyerekével mint az unokájával. Mert a gyerekedből értelmes felnőttet kell nevelni, míg az unokát csak kényeztetni kell.

Csak az lehet rossz szülő, aki veri meg éheztetni a gyerekét?

Megnéznélek titeket, hogyha a ti bizonyítványotokra köpött volna anyátok/apátok, akkor is így vélekednétek-e.