Milyen körülmények kellenek harmadik gyerekhez?

Ne aggódj, majd fognak sírni kamaszkorban, meg mindennap veszekedni és a fejedhez vágni, hogy minek szültél ennyi gyereket egy szobába.

Menekülnek majd 18 évesen, aztán vissza se néznek.

Igen kamaszkorban jön az igény majd a intim szférára. Jó buli a másinak mozit fizetni,ha épp sexelni akar az egyik a pasijával.

Ne haragud,hogy ezt mondo de szerintem nem gondoltátok át.

Persze nem kötelező a mamahotel,de mivan ha egyetemre szeretne járni,de nem hiper okos nem tud tanulás mellet melozni is? Vagy vagy és mi a vége konfrontació otthon vagy szarabb élet diploma nélkül...kia hibás?

Mai világban szerintem is minimum a külön szoba. A 11-es félék pl nem tudom minek potyogtatnak, szegény gyerekek még kicsik, de már azzal számol, hogy minél hamarabb kirakja őket. Pedig nyilván ők sem véletlen nyomorognak, hanem nincs pénz nagyobbra. Tehát pontosan tudhatná, hogy baromi nehéz ma egy fiatalnak külön költöznie, és nem azért, mert önállótlan, vagy nem akarna kiszakadni a mamahotelből, hanem mert egy pályakezdő fizetésből bajosan lehet albérletet találni és megélni egyszerre.

Anyagiak. 3 gyerekre rengeteg pénz kell. Az etetésük csak egy dolog, de ruhák, különórák, szemüveg, pipere, programok a barátaikkal, iskolai programok, stb, csomó dolog van, ami hozzá tartozik a boldog gyerekkorhoz.

Idő. Szerintem 3 gyerek mellett vagy fizetett segítség kell, vagy az egyik félnek rugalmas munkaidő vagy részmunkaidő. Nyilván mondjuk ez a koruktól is függ. 3 kamasz már talán elmenedzseli magát, de 3 alsóst vagy annál fiatalabbat bizony hozni-vinni kell, este tanulni velük.

És türelem. Rengeteg türelem. Meg egyfajta önfeláldozó hajlam. 3 gyerek mellett a szülők a saját igényeiket rengetegszer kénytelenek lesznek háttérbe szorítani.

Aztán lehet azt mondani, hogy ez mind hülyeség, ahol 2 elfér, ott jut a harmadiknak is. És olcsó kajákat enni, kínaiból öltözködni, osztálypénzt nem fizetni, különórára nem hordani, egy forint zsebpénzt nem adni, arra gyúrni, hogy 18 évesen rögtön ki lehet majd rúgni. Csak azt nem értem, hogy így minek.

Nekünk 2 gyerekünk van.

Sokáig nem szerettem volna többet.

De most felmerült ,mi lenne ha mégis lenne.

Amiket én fontolóra vettem.

Anyagiak/ hiába élünk most nagyon jól ,van megtakarítás is, de ha ne adja Isten bármi történik,mondjuk a férjemmel ( tudom ez így elsőre furán hangzik) fel tudok egyedül is nevelni 3 gyereket ?

A félretett pénz elfogy egy idő után.

Találok olyan munkát ,ahova 3 gyerek mellett eltudok menni ? Eleget fizet ,hogy tudjam őket etetni, ruházni? És stb...

Külön szoba! Mi hárman voltunk 1 szobában. Nekem jó volt. Én vagyok a legkisebb. De a 2 nagyobb testvérem,ráadasul ellenkező neműek már öltèk egymást sokszor.

Új családi házba költöztünk mikor 9 éves lettem. Nőveremmel voltam egy szobában. De mikor elköltözött akkor jöttem igazán rá arra ,hogy milyen jó is a külön tér. A saját kis szféra. Kell. Nem mondom ,hogy rögtön születés után. De mikor már kamaszodni kezdenek. Kell.

( Nálunk 2 szoba van, nincs külön szobájuk a gyerekeknek. Mèg nem baj, pár év múlva kelleni fog.)

Emiatt sincs harmadik gyerek egyenlőre!

És ne csak külön szoba ,hanem azért ne egy 50nm-es házban keljen "nyomorogni" legyen tér.

( Szerencsére nem kicsi a házunk , bár azért lehetne nagyobb ) 😀

Az idő, a türelem! A logisztika.

2 gyerek mellett is sokszor húzósak a mindennapok.

Egyik sulis ,másik ovis. És mindent úgy mondom ,hogy itthon vagyok. Nem dolgozok!

Meg így is van ,hogy kapkodás van, kevès olykor az idő!

A párkapcsolat. Hogy együtt tudtok működni ?! Társad a másik ember az életedben ? Vagy csak úgy éltek egymás mellett ? Mint két szülő,aki teszi a dolgát nap mint nap ? Mert ez nem mindegy.

Én elmondhatom magamról,hogy iszonyú gyermekcentrikus vagyok.

Imádom őket. Másokèt is. Tenyleg nagyon szeretem, megértem és megèrtetem magam velük elég hamar,gyorsan. Mind egy kincs, kis csodák☺️

De 20x is át gondolom ,hogy kell e mèg egy ? Biztos birnánk?

Elbírja a kapcsolatunk ? A penztárcánk? A gyerekek? Ők is őszinte örömmel fogadnák?

Lehet amúgy ,hogy én viszem túlzásba. Lazábban kéne ezt felfognom?