Főleg a vállalkozó férjek feleségétől szeretnék kérdezni?Éreztétek így magatokat?
5 éves múlt a gyerekünk.Nem lesz több ez már kb biztos.Mióta megszületett az én gondom minden. Az én bajom volt,hogy 2.5 éves koráig egy éjjelt se aludt végig (alaphangon kelt 8x egy éjjel), mikor beteg volt kisebb korában egyetlen egy alkalommal cserét velem a párom valamikor hajnali 3 körül, mert nem bírt aludni. Ezt leszámítva minden alkalom az enyém volt.Ez rányomta a bélyeget a kapcsolatunkra.
Vállalkozó, sokat dolgozik.Mióta a gyerekünk ovis én is beszálltam a vállalkozásba.De én egyáltalán nem érzem a magaménak.Sok buta, iskolázatlan férfi anyagi dolgaival kell foglalkoznom, vagy épp hallgatóságként a faxságot hallgatni, hogy épp miért jön valami anyagi követelés a fizetésükre...stb..stb.Rendeléseket, papírmunkát és a helyben vásárlást+ számlázást,szerződéseket rendezem.
Őszintén szólva nem érzem jól magam.Sokszor érzem rossz anyának magam.Úgy érzem ha egy támogatóbb társam lenne akkor sokkal jobb anya lehetnék.Ha kicsivel több segítséget kapnék akkor más lenne a helyzet.
Sokszor utálom magam, hogy így 5 év után már terhes ha napi 24-ben velem van a gyerek, (és sokszor van velem, mert sokszor beteg)ha nekem kell játszani vele, ha minden igényét én elégítem csak ki.
Az ismerőseink közül szerintem sokan csak pitsogásnak éreznék ezt, meg a jó világában azt se tudja mi a baja dolognak.
Éreztétek így magatokat? Nem tudok létezni úgy érzem. Nem tudok megvalósítani dolgokat ,mert mindig más diktálja az időbeosztásom, nincsenek normális emberi kapcsolataim, mert képtelenség bármit tervezni..
Úgy érzem nem bírok élni vagy boldognak lenni. Hogy mindenki előttem van és megfojt a felelősség..
Végzettségemből adódóan nem kellene eljárnom.Jó vagyok a tanult szakmámban amiben eredetileg dolgoztunk mindketten.
A párom nem kímélné magát és a mostani 0 után a - családi élet nem valószínű, hogy segítene akár a gyerekünkön ,akár rajtam, rajtunk. Mondjuk a hangulatom nyilván jobb volna. Szeretem a párom és a gyerekemnek is egy még sokáig élő ,mozgó apát képzelek el a jövőre nézve és ha túlhajtja magát az nem biztos, hogy ezt segíti elő.
15
Éreztétek így magatokat? Ezt kérdeztem! Nem azt, hogy hogyan oldjam meg, mert igen, nyilván ha ez nem egy családi vállalkozás volna, hanem egy sima munkahely, már rég dobbantottam volna.:)
válasza:
válasza:13-as, mélyen nem értek egyet. Az apukák 99 %-ának van szabadnapja. Egy villanyszerelő sem fogja félrekötni a vezetéket hétfőn attól, hogy szombatról vasárnapra virradó éjjel gyereket pesztrált.
A nappali alvás meg 1. nem annyira pihentető 2. rövid 3. közben tutira becsönget a postás 4. a gyerek lehet ébred 40 perc után, mire épp bekómálna az ember, és csak rosszabb lesz tőle
Apuka igenis felkelhet hetente egyszer, még ha rá is van ragasztva a mutatóujjára az atomháború piros gombja.
Nota bene kevésbé életveszélyesen fontos munkakörrel bíró informatikus-tanár-pék-árokású apukák akár 2x is vállalhatják a murit, ugyanis a gyerek az olyan galád dolog, hogy néha még óvodás korában is képes lesz éjjel murizni, amikor már anyuka ujja is rá lesz ragasztva az atomgombra, szóval valakinek tönkre kell tennie a világot kettejük közül :))))
válasza:Hát nálunk a napi 8 éjszakai ébredés volt az alap, ennél csak több volt 2,5 éves koráig.Utána valamelyest szelidült . 3 évesen kezdte igazából átaludni az éjszakát bár akkor is volt, hogy 1-2x megébredt, ami a 8+ után már meg se kottyant.Nappal meg az első hónap után 30-40 perceket aludt. De mondjuk én az első évvel még úgy elvoltam, utána kezdődött igazán a lejtmenet és az aki szerint ez a normális, az biztos hogy tévedésekben él.Persze én is meg bírtam magamnak eleinte magyarázni, mért kell a páromnak a pihenés, de amúgy az első 2-3 évben simán segíthetett volna, akkor ő inkább úgy a kényelem fele ment el. Az utóbbi időben valóban lezsibbad, elfárad, korán megy,későn jön.Egyfolytában csörög a telefon és a többi.Erre az utóbbi 2 évre még azt mondom valóban ennyi fér bele és néha már ez is valami.
Én az utóbbi években sok dolgon elgondolkodtam. Nyilván az volna a megoldás, ha váltanék mert nem szeretem és kész. De könnyű ezt leírni és más az mikor a családtagod, a szeretted hagyod cserbe. Valóban cserben hagynám, mert ismerem annyira, hogy ő szétszaggatja magát és valóban azt gondolja ,hogy nekünk csinálja és értünk. Mindenben ilyen. Ha eldönt valamit megcsinálja és teljesen mindegy mennyi időbe kerül, mennyi áldozatot kell hozni, mennyi nehézségen kell átvergődnie magát. Ő valódi vállalkozó,zsigerig. Éppen ezért nehéz, mert amellett hogy baromi jó ember, amellett nem néz semmit ha bekattan nála valami. Tegnap pld kifejezetten utáltam érte.
Ettől függetlenül tök jó ,hogy mindenkinek happy az élete és elégedett a dolgaival és kevesen vannak akik úgy érzik nehéz vagy nem olyan amilyet szeretnének.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!