Anyukàk akik nem vezettek gyerek elött mivel vettétek rà magatokat a jogosítvànyra?

37

Én soha nem is akartam, minden helyben volt, és sétálni is szeretek, de a gyerek nem járhatott helyben oviba, így muszáj volt lerakjam.

Begyakoroltam az utat budán és jól elvoltam így évekig, majd ahogy meglett a rutinom, most már elmegyek bárhová

Szerintem hülyeség ez, hogy "ne tartsa fel a forgalmat".

Ha te naponta minimum 2x megteszel egy adott útszakaszt, akár országúton tizenx évig, akkor kis túlzással már fejből tudni fogod, hogy hol vannak a táblák, hol kanyarodik az út, hol kell jobban figyelni. Nyilván aki meg először jár arra, nem fog rutinból közlekedni ott.

Ugyanez igaz a váratlan helyzetekre is. Én is a világ legnagyobb királyának gondoltam magam évekig, hogy nekem még csak koccanásom sem volt. Aztán a semmiből kerültem olyan helyzetbe, hogy az úton fennmaradni is nehéz volt és örülök, hogy nem lett tragédia a vége (nem én voltam a hibás). Váratlan volt, hirtelen én sem tudtam azonnal, mit csináljak.

Kérdező, ami szerintem még fontos, hogy jó oktatót válassz. Az enyém sajnos egy állat volt és mivel fiatal lányként kezdtem vezetni tanulni, nem érzékeltem eléggé, hogy ez nem jó. Nem is a vezetés miatt volt gyomorgörcsöm, hanem azért, mert ordítozott, csapkodta a műszerfalat, belenyúlkált a vezetésembe akkor is, ha nem volt rá oka. 3-szor buktam meg, minduntalan azért, mert tőle tartottam, nem a vizsgától, vizsgabiztostól.

Nem azt mondom, hogy az legyen az elvárásod, hogy dicsérjen meg akkor is, ha éppen összetöröd az autóját, de azt ne hagyd, hogy szavakkal bántson, lelki terrorban tartson! Rengeteg autós oktató nem való a pályára, ezzel érdemes számolni.

A levezetett minimum után sem kötelező a vizsga, akkor menj, ha úgy érzed, te is készen állsz rá fejben és akarsz is vezetni. Ne a férjed, szomszéd, szülők, akárki nyomására csináld meg a jogsit, hanem azért, mert TE szeretnél vezetni.