Hogyan ne érezzem magam egy komplett csődtömegnek?

Ez hulyeseg, marmint az a resze, hogy nem volt eselye gyakorolni. En is rengeteget hordoztam a gyermekem kendoben, sokat volt kezben is, az elso 3 honapban csak rajtam aludt nappal, alig tudtam letenni, megis beindult normalisan a mozgasfejlodese.

Nem a te hibad kerdezo! Es igen, amig a mozgasfejlodese nem indul be igazan, addig a hozzataplalashoz se lesz feltetlenul erett, mert minden osszefugg mindennel.

Ne ostorozd magad.

Nem kell csődtömegnek érezned magad, nincs nagy baj. Láttál már olyan felnőtt embert, aki csak a hátán fekszik egész nap? Nyilván tekintsünk el a nagy beteg öregektől. Igen, azért az esetek legnagyobb részében beindulnak a mozgások, nem mindenki olvassa a szakirodalmat és tudja, hogy mához egy hétre kell produkálni valamit, valakinek később indul, de elindul. Sokkal kevesebbszer van szükség tornára, mint ahányszor elküldik az embereket, tőlünk nyugatabbra nem is hallottak pl Dévény tornáról, azt ott is felnőnek emberek. Minden megoldódik, én babám is lassúbb volt, most 2 éves múlt, örülök ha 1 percre lerakja a popóját.

8 hónaposan meg bárhol is tart a hozzátáplálás, azzal sem lehettek lemaradva. Olyan felnőttet sem láttál még, aki egész nap csak tejet iszik ☺️

8 hónapos koráig az én babám se nagyon akart enni semmit, csak cici. Aztán szép lassan elkezdett kóstolgatni. A mozgásfejlődése is lassabb volt. Egy csomót repülőzött hason. Valahol azt írják, azonnal jelentkezz tornára, másutt hogy nem jelent semmit hiszen az egészséges gyerekek nagyja is csinálja.

Ne emészd magad, nincsen semmi baj. Sokan szeretik ezt túldramatizálni.

Ne izgulj lehet, hogy egy kicsit le van maradva, de meg fog oldódni. Kell neki egy kis segítség, hogy beinduljanak a dolgok (Dévény, gyógytorna..stb)

A nagy gyerekem utált hasalni, leraktam és instant sírás volt. Ennek ellenére 6 hónaposan kúszott, és már ki volt váltva egy étkezés (5,5 hónaposan kezdtem a hozzátáplálás). A kicsi teljesen más. Nagyon ment neki a hasalás az elejétől kezdve. 8 hónapos, még csak most kezdett el kúszni és örülök ha 3 kanál pürét megeszik.

Nem ugyanez a helyzet, de nekem 2 gyerekkel ezer ilyen helyzet volt, amikor úgy éreztem, elszúrtam. Miért nem láttam előbb, miért nem reagáltam előbb? Stb.

A legdurvább az volt, mikor az 5 éves gyerek elkezdett botladozni. Mondták rá mindent (egyensúly zavar, idegi rendellenesség, fejlődési gondok), aztán egy apró jelre el akartam vinni szemészetre, mert nem látta a könyvet az asztalon. Nem fogadták. Mentem a harmadik orvosig, aki végre komolyan vette és nem elhajtott azzal, hogy "hagyja, anyuka, majd kinövi". Ott kiderült, hogy komoly látásproblémája van, azonnal erős és állandó szemüveget kapott. A diagnózis után napokig sírtam otthon, hogy milyen anya vagyok, segíthettem volna neki, nem jutott volna idáig a probléma, hamarabb kezdhetett volna fejlődni, miért voltam vak? Azóta teljesen átlagos a mozgása, az egyensúlya, a kapcsolatépítésben és önbizalomban is hatalmasat fejlődött.

A lényeg, hogy szinte minden kezelhető és korrigálható, nem marad le semmiről a baba, ha később indul el.