Ha valakinek azért "nem lehet" gyereke, mert alkalmatlan rá, azt miért cseszegetik?

Passz. En pl leszarom, hogy kinek van vagy kinek nincs.

A tobbihez annyit szolva, hogy nekem van egy kisfiam es egyebkent elhiheted, hogy szulokent is nehez elviselni, ha a gyereked sir. Ez senkinek se a kedvenc pontja a gyereknevelesben szerintem.

De jo dolog, ha valaki atgondolja a gyerekvallalast. Ezerszer inkabb ne legyen, minthogy utana megkeseritsd a gyereked eletet, akit nem is akartal.

Mert sokan még abban vannak leragadva, hogy gyerek az kell. Hát nem kell, választható hogy legyen-e. Ha te azt mondod, hogy nem, akkor nem. Te így döntöttél és ezt fogadja el mindenki.

Másfelől meg mindig vannak a cseszegetőt. A mikor lesz gyerek, aztán mikor lesz már második, mikor lesz harmadik, utána meg hogy minek kellett ennyi, biztos a csok miatt. A lényeg, hogy bármit csinálsz, mindig lesz olyan aki beleköt. El kell engedni a füled mellett vagy megszakítani a kapcsolatot az illetővel.

Visítani a malacok szoktak.

Egyébként lehet, hogy azért mondják ezeket a bíztató szavakat, mert saját bevallásod szerint is szerettél volna anya lenni, csak alkalmatlannak tartod magad rá. Ők meg nagy jóindulattal próbálnak meggyőzni, hogy menne az neked. Az emberek alapvetően szeretnek kéretlen tanácsokat osztogatni, és beleszólni mások dolgába. Ez nem azon múlik, hogy van-e gyereke az illetőnek. Amúgy normál esetben valóban választás, döntés kérdése hogy szülő leszel-e. Neked nincs szervi problémád, tehát abszolút csak a saját döntésed, hogy nem lesz gyereked. Ettől még ez nem probléma, jogod van hozzá. Ha nem tetszik, hogy az ismerőseid cseszegetnek, akkor kommunikáld le feléjük ezt a dolgot úgy, hogy többet ne jusson eszükbe.

A "miért"-re az illetőktől tudsz rákérdezni. Tippjeim: társadalmi elvárás; unokát szeretne; komolyan azt hiszi, jót tenne neked; egocentrikus a világképe, így amit ő jónak tart, arról nem tudja elképzelni, hogy más nem tartja annak. Szerintem kérdezz is rá :)

Egyébként annyiban ha nem is egyet értek (mert nem hiszem, mindenkinek gyereket kötelező szülnie vagy mindenki alkalmas rá vagy jó ötlet lenne), hanem kapcsolódom, hogy próbálkozni kell kigyógyulni a mindenféle gyerekkori traumákból, rossz mintákból, fóbiáktól és afelé menni, amit szeretnél az életben. Nem biztos, hogy sikerül persze, de úgy leélni egy életet, hogy "úgyse" fog menni, mert te már ilyen vagy és mások hibájából pszichésen eláshatod magad... nem, az embernek az a "dolga", hogy folyton fejlődjön a személyisége, jelleme, tanuljon önmagáról, de ne csak felismerje, javítgassa is még akárhány évesen is, felelősséget vállalva és előre is nézve nem csak hátra. És ez így nagyon nem ugyanaz azért, mint a meddőség. (Egyébként a teljes meddőség is ritka, ott is mérlegelheti valaki, hogy hormonkezelést, inszeminációt, majd akárhányadik lombikot bevállal-e vagy donor petesejtet, és akkor ott van még az örökbe fogadás. Ezek is mind egyéni döntések, kinek mi fér bele. És lehet ám agitálni őket is és szokták is. Vagy azért, hogy miért nem vagy azért, hogy még/már minek. Gyerekvállaláshoz, focihoz és politikához szerintem mindenki ért az országban.)

Fura, mert a másik oldalról sokkal több cseszegetést hallok, olvasok.

Nem nagyon hallok olyat, hogy "miért nincs gyereked??", inkább a "fúj gyerek, csokra szül ez is stb" megy.

Akár itt az oldalon is.

Meg lehet nézni, hogy hány cseszegető kérdés vagy kommentelő van, aki a "gyereknélküliséget" szólja le, vagy mennyi van abból, akik folyton a gyerekvállalás árnyoldalait feszegetik, meg csokoznak, meg fikázzák a gyerekeket, anyákat, meg úgy mindent, ami gyerekkel kapcsolatos - mindezt persze gyerekvállalás kategóriában.

Az a tapasztalatom, hogy azt kezdik el győzködni, aki maga megy bele a témába. Egy ilyen szitu alól azért könnyű kikerülni, ha az ember határozott. De láttam már olyat, aki teljesen feleslegesen elkezdte bizonygatni, miért nem lesz gyereke, közben a kutya nem kérdezte amúgy. Szóval ez az önként ment a f***erdőbe eset volt.

Vagy ha valahogy mégis szóba került a téma vele kapcsolatban, ki lehetett volna egyszerűbben is térnie alóla, de nem, ő inkább nekiállt bizonygatni, meg érveket sorolni a másiknak, holott az illetőnek semmi köze hozzá, hogy neki konkrétan mi miatt nem lesz gyereke. Nem kell az illetőt meggyőzni.

Aki egy korrekt válaszból nem érti meg, hogy miért nem és kész, gondolom más kérdésekben is ennyire nehéz felfogású, olyanokkal meg szerintem te sem szeretsz túl sokat kommunikálni.

Úgyhogy az ilyen emberekkel nem kell szóba állni, ennyi.