Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Mit tennétek a helyemben, ha...

Mit tennétek a helyemben, ha babát várnátok?

Figyelt kérdés

Előre szeretném leszögezni, hogy csak olyan válaszadók írjanak, akik tudnak normális hangnemben tanácsot adni, mert a beszólásokra most nincs szükségem! Köszi.

A "problémám" valójában nem is probléma. 22 éves vagyok, a nyáron államvizsgáztam. A párommal már 6 éve együtt vagyunk, szeretjük egymást, terveztük a családalapítást, stb. A gond csak az, hogy nem most, nem ilyen hamar. Fogamzásgátlót szedek, folyamatosan, rendszerrel, sosem hagyok ki egy tablettát sem, erre mindig kényesen ügyeltem és az évek során már rutinná is vált.

Rutin vizsgálatra mentem a nőgyógyászomhoz, mert éreztem, hogy valami nem olyan, amilyen addig volt és a menstruációm is késett pár napja, ezért még nem aggódtam, mert tudom, hogy előfordul az ilyen. A doktor gratulált és elmondta, hogy kismama vagyok.. Körülbelül 8 hetes. Ami igen, azt jelenti, hogy az előző havi menstruációm még normálisan jelentkezett, közben pedig szedtem a tablettát. Ezt elmondtam az orvosnak is, aki azt mondta, hogy látott már ilyet, valószínűleg legyengült az immunrendszerem és nem reagált kellően a gyógyszerre, így nem volt olyan mértékű hatása és teherbe estem. Nem tudtam, hogy örüljek, vagy sírjak.. Nagyon családcentrikusnak érzem magam, a párom is az, imádjuk a gyerekeket, de ez annyira hirtelen jött, hogy azt sem tudtuk merre kapkodjuk a fejünket. A párom már évek óta dolgozik, én is kaptam munkát a diplomám megszerzése után hál istennek szinte rögtön. Nem élünk rosszul, albérletben lakunk. Nem szeretném elvetetni a babámat, de nagyon félek, hogy erre még nem vagyok felkészülve, mert a barátom folyamatosan arra biztat, hogy nyugodjak meg, mert nem lesz semmi gond. Szeretném, ha a gyermekem megszületne, csak nagyon hirtelen jött ez a szituáció az életünkben, én pedig 100%-ig fel szerettem volna készülni, mielőtt babánk lesz. Ti mit csinálnátok a helyemben?


2010. nov. 9. 08:33
1 2 3
 21/22 anonim ***** válasza:

Az anyaság mindenkiben benne van, és szerintem nincs olyan sem itt, sem sehol aki az év 365napján 100%ban jó anyának érzi magát.

Hullámvölgy hullámvölgy hátán a kicsi gyerekkel, a naggyal meg gondolj arra te milyen voltál.

Ma már voltam csapnivalóan rossz anya, mert kiabálni kellett a gyerekkel, 16hónapos, és dacoskodik... Pár hete mintagyerek volt, minta családdal, most dili van. Ettől még nagy átlagban jó anya vagyok, és én is sokat agyalok, mikor miért hogyan lenne jó. Nemsokára kap egy "játszótársat" a húgát. A 8.hétig azt sem tudtam mit kezdjek vele, derült égből csapott be, hogy ismét terhes vagyok, egy eleven törpe mellett. Aztán megláttam az Uhn azt a kis légypiszkot, és tudtam, jó döntést hozunk, ha vállaljuk a kicsit. Pedig addig én sem tudtam sírjak vagy nevessek a kicsi miatt.

Nyugi minden jó lesz(meg lesz ami nem:))

Vedd lazán, ne görcsölj rá.

Hatalmas tervekkel indultunk neki a családalapításnak, miután felfogtam a kezdeti sokkot, hogy anyuka leszek, mert mi sem terveztük, egyik manót sem, a terhességet napra lebontva elképzeltem, mit hogyan teszek majd, a szülésem milyen lesz, milyen lesz az újszülöttel.... Szerinted? A terhesvitaminokat sikerült bevenni, meg a dokihoz időben menni, de amit terveztem, hogy nem eszek egy mekis hambit sem, azt hittem elmegy a gyerekem úgy kívántam... Hogy mosolyogva, mint sok újságban mosolygó, frissen szült anyuka olyan leszek, na egy frászt, rohanás, elnyúlt fárasztó, lassú szülés, 3napos vízi hulla érzet. Aztán a kicsi.

A lányzómra annyit készültem rá, hogy rendben, ma véglegesítettem a szekrényét, elhajtogatva a kis ruhák, hintőpor, alkohol, vatta, fültisztítópálca elpakolva, meg veszek két csomag pelust mielőtt mennék szülni, meg egy kicsi csomagot a kórházba popsitörlővel. Meg el kéne pakolni a kórházi cuccomat is a táskába, lassan időszerű.

És erre van egy vicc: Régebben amíg nem volt gyerekem hatféle nevelési nézetem volt, most hat gyerekem van, és nincs egy normális nevelési nézet sem...

Nyugi, kitartást. Sok boldogságot a kicsihez.

32h km, 16hónapos kisfiú, 23éves anyukája

2010. nov. 9. 13:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/22 A kérdező kommentje:

Köszönöm:)

Igen, amikor én is megláttam valamit éreztem, valami olyat, amit eddig életemben még sohasem.

2010. nov. 9. 15:44
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!