Mit lehet tenni ha a család szerint a járókában a helye a lányunknak s az ágyában kell aludnia?

Sötétben írsz?Alig lehet értelmezni(mellényúlsz a betűknek!)

Alvás tényleg már a kiságyában legyen, később nagyon nehéz lesz odaszoktatni, magaddal szúrsz ki.És neki is jobb lenne ott mindenképp.

A járókatéma: hát te tudod hogy nem marad meg benne, örökmozgó , igényli a teret, sőt ahogy írtad, hogy már sétál, persze hogy nem érzi jól magát, amikor a világot akarja felfedezni.

Annyi időre amikor dolgod van beteszed, játszik , ennyi.

Közöld velünk, hogy már nem 4 hónapos aki elvan azzal, hogy nézegeti a játékait.

Szerintem pont jól neveled,foglalkozol vele, és nem az van hogy leteszed , azt csináljon amit akar.Jó nyilván egyedül is el kell tudnia vmennyi időt játszani,meg kell találni az aranyközéputat.

Az enyémek se bírták ha körbekerítették őket, se járókát, a rácsos ágy is mutatóba volt nálunk.

Semmi bajuk nem lett tőle.

Ha kiságyba meg járókába rakod, akkor meg ugrálhatsz az üvöltő gyerekhez.

Amúgy meg ti vagytok a szülei, nektek kell egyetérteni. A dédszülők pedig "csak" dédszülők, tudomásul kell venni, hogy a ti felelősségetek nevelni a kicsit. Ha te leszel dédszülő, akkor te sem szólhatsz bele a dédunoka nevelésébe. Tanácsot lehet adni, ami jó azt megfogadni, de ennyi.

Az előző hozzászólónak: Én igény szerint szoptattam és nem mértem a gyereket. Anyám majdnem infarktust kapott, szerintem ez nála kimerítette a gyermekbántalmazás esetét.

Amikor közöltem vele, hogy nem ihat cukros teát, csak vizet éjszaka, akkor azt mondta hogy az gyerekkínzás. A nagyobb 3 hónapos korától 6 hónapos koráig minden nap azt hallgattam, hogy mikor kap már az a szerencsétlen végre gyümölcsöt.

A másodiknál már megszokta hogy úgyis azt csinálok amit akarok.

De a jó az volt, hogy rábízhattam a gyerekeket, mert titokban nem etette meg almával, a kakiján úgyis láttam volna.