Mit csináltál volna a helyemben? (játszóteres kiakasztó kérdés)

3 éves és 2 hónapos fiaimmal játszótereztünk körbekerített, padokkal teli parkkal körülvett játszón, ahol bent csak egy pad van, és egy csomó rugós, lovacskás, mérleghintás játék (kicsiknek tervezve, rá van írva, hogy max hány kilóig)A játszótér eléggé le van robbanva, a homokozó szélén a védőgumi totál lecsúszva, letépkedve, a hinták (2 kicsi, 2 nagy) közül 2 van csak meg, pörgettyű kapaszkodója meglzulva (gondolom lerángatva). Ülök a homokozóban a fiammal, pici alszik a kocsiban. Megjelenik 2 tinédzser lány, mindkettő veri a 70, de a nagyobb darab szerintem a 90 kilót is. Beleülnek a hintába (az egyik a lábközös fajta, annak a tetejére kellett tehénkedni), alig férnek be a lánctól, de azon vihorásznak. Elnézek másfele, magamban imádkozok, szakadna le a nagy valaguk alatt. Erre a nagyobbik ráül egy 4 gyereknek tervezett rugós mérleghintára, először középre, mondom marha jó, de talán ennyit bír még a rugója...de aztán az egyik pici ülésre, a szélére!!! a pluszjel egyik szárára, remélem el lehet képzelni. Az alja a földet nyomja már, ezalatt a drabáris tehén alatt. Ezen vihog. Elindultam felé, de mire odaértem a csaj elhúzott megint hintázni, oda nem követtem, mert felsírt a picur. Azért jó feltűnően megnéztem a feliratot hogy hány kilóig való. Visszamentem a fiaimhoz, játszottunk tovább. Azt néztem, miért nem mennek ki a parkba a csajok beszélgetni, tele van üres árnyékos paddal. Erre megintcsak a nehézsúlyú kisasszony a hintát feldobva a tartórúdra, körbetekerte kétszer fent, merthogy neki az alacsony!!!! Itt telt be a cukrom, odamentem és megkérdeztem, szerinte vajon erre való-e az alkalmatosság. Ő persze magyarázott, hogy meee mi baja lesz, meg majd kifizeti, megkérdeztem, hány éves. Elárulta, hogy ő már bizony 18. Gratuláltam neki érett viselkedéséért, illetve megkérdeztem, mikor kicsi volt (már ha volt valaha is kicsi, mostani méreteiből következtetve), tapasztalta-e, hogy 90 kilós tehenek a piciknek való játékokat teljesen tönrkrevágták, és a szülei ennek örültek-e, mert ha igen biztos nagyon büszkék lennének a kislányukra. Meg hogy megnézném én, hogy fizeti ki ezeket. Erre azt mondja: elkezdjem sorolni, ki hol dolgozik?? Nem tudtam mást tenni, mint pofánröhögni. Még az is érdekelte, hogy nekem tett-e valami rosszat, hogy most őt piszkálom, nem esett le neki, hogy 2 kicsi gyerekem valószínűleg a hozzá hasonló tirpákok miatt nem tudja használni a városi játszótereket...Végül addig osztottam, míg kifáradt onnan a barinőjével együtt, és egy kinti padon vihogtak tovább, vagy 10 percig még, ezután elmentek a buszmegálló felé.

Én azt hittem a nagyideg szétvág közben, titkon reméltem, hogy megteríthetem egy kicsit, bár szerintem ha a sejhaja alá kerülök meghalok. Jártatok már így? Megtennétek, hogy facebookon vagy iwiwen kiteszitek a kérdésemet linkelve, hadd botránkozzon meg minél több ember :) meg várok hasonló sztorikat, ki tudja, lehet eljut a köszönetem az illető hölgyhöz, csinált nekem egy jó napot. :S