Hogy értessem meg vele? Én ezt már nem bírom így!

A helyzet a következő. A párom 29 én 21 vagyok. 4. éve vagyunk együtt, van egy 14 hónapos gyönyörű kisfiunk, albérletben élünk. A párom feketén dolgozik a szülei vállalatánál és soha de soha nincsen rendes fizetés, hol előleget küld a cég, hol kevesebbet mint kellene. Nem keresne rosszul, rendesen eléldegélnénk, de mivel sosem kapja meg a pénzt úgy, ahogy kellene, így nem futja semmire sem, a csekkek halom számra vannak elmaradva, a főbérlőnek már nem tudok mit mondani. Még nem is ez a legnagyobb probléma, amíg a gyereknek meg van mindene, hanem a hozzáállás. Nem akar máshová elmenni dolgozni, neki így a kényelmes és mindenre azt mondja, majd lesz valahogy. Megmondtam már neki, hogy ha nem vált munkahelyet akkor ennyi volt, elköltözünk tőle, de ez sem hat rá (azt gondolja úgysem teszem meg, mert szeretem). Egyszerűen, már nem tudom mit csináljak, a hó eleji gyes+emelt csp elfogy harmadnapra, hogy az elmaradott csekkeket fizessem és ne kössenek ki semmit sem. Az ő előlege pedig a kaját + az épp szükséges dolgokat futja. Most is itt van hó közepe, a gyereknek már a legolcsóbb pelenkát vettem, de így sem maradt annyi pénzem sem, hogy megvegyek egy kiló kenyeret és minden hónapban ez van. Édesanyám a szomszédban lakik, rengeteget segít, de nem az ő dolga lenne, hogy ha nincs pénz adjon, még ha kölcsön is. Drága utálatos anyósom pedig minderre annyit mond, hogy higyjem el vannak ennél nagyobb problémák is. Persze, mert nekik még több adósságuk van, csak épp mindketten embereket hordatnak, így azért 2 felől jön a pénz.

Ezt már tényleg nem bírom, nincsenek normális ruháim (soha nem voltam divat mániás ne értsetek félre) nem tudok megvenni hó végén a sarki boltban ami kellene, mert nincs miből. Mit tegyek ? :(