Anyukák! Ti is éreztetek így?

Úgy kell felfogni,hogy ez az élet rendje! Én az a fajta anyuka voltam/vagyok,aki egyik nap hazajött a kórházból az újszülöttjével,másnap már a boltot járta Vele! Így volt ez mindegyiknél! Egyszerűen az nehezemre esik,hogy az apjukkal itthon hagyjam pl a két kicsit,ha a nagyért megyek az oviba,ami egyébként itt van,mindössze egy 5 perces séta az egész... Tudom,hogy jó kezekben vannak... de akkor is!! És amikor olyan a helyzet,hogy nem vihetem magammal Őket a boltba pl,akkor is ugyan olyan nehéz Őket itthon hagyni az apjukkal!! Mondjuk azt tudni kell rólam,hogy nagyon lelkis vagyok,nagyon ragaszkodó típus- pláne a kicsi családomhoz (szerintem ez azért van,mert nekem itt csak Ők vannak,a szüleim,testvéreim nagyon messze laknak,ritkán látjuk egymást)

Az első anyák napján úgy bőgtem,mint még soha!! :-) De megnyugtató volt látni,hogy nem voltam egyedül ezzel! :-D

Nekem sokat segített,hogy amikor készítettem fel az ovira a legnagyobbat,akkor sokat meséltem az ovi jó oldaláról,így várni kezdte nagyon az ovit,és láttam Rajta,hogy mennyire várja,így én is várni kezdtem. Ott hagyni először... Nagy lány lett az én kis Hercegnőm... Kicsit meghatódtam akkor is!!

Ez az élet rendje! De ha ott hagyod az oviban majd,akkor ha az nap még nem is,de legkésőbb 1 hét múlva Te is hozzá szoksz az új helyzethez,talán akkor már dolgozni fogsz,nem érsz rá ilyenen agyalni!

Remélem tudtam hasznos válasszal szolgálni!

Üdv:3 lányos

Nekem ősszel fog oviba menni, de már alig várom!!!

Itthon unatkozik, ha elmegyünk valahova semmi nem jó neki. Gyerektársaságot nem tudok neki összehozni minden nap, úgyhogy csak szenved itt velem egyedül. Az oviba biztos jól fogja magát érezni, ő egy ilyen társasági lény.

Aztán amikor eljön az a nap, biztos én is aggódni fogok érte, hogy nem látom fél napig, de azért biztos jó lesz neki.

Én ugyanígy érzetem, mint te. Az én fiam ugyan nem volt bölcsis, de mikor első nap bevittem az oviba, akkor bizony kifelé jövet el is pityeredtem, mert már akkor a hiányát éreztem. Nem tudtam, hogy mi lesz vele, hogy jó kezekben van-e és fájdalmas volt ott hagyni, mert ő sem akart engem elengedni. Az én fiam szeptember óta ovis és már az elválás is sokkal egyszerűbb, ha reggel elviszem. A találkozás délután pedig hatalmas öröm. :) Imádom.

Anya vagy, ez természetes. Egy kis idő, és minden rendben lesz majd. :)

Gyereknek kell a gyerektársaság. :D

Ott tanulja meg a társas viselkedés alapszabályait!

És barátokat szerez :)