Elfogadható ez a viselkedés egy anyától? Egyedül megy nyaralni, míg a gyerekre más vigyáz.

Szerintem valaki nem attól jó anya, hogy 0-24 óráig a gyereke(i) mellett van, és saját magát a végletekig háttérbe szorítja.

Mi a különbség az általad leírtak, és aközött, hogy az iskolás kisgyerek 2-3 hete tölt a nagyinál, amíg a szülők dolgoznak/pihennek?

Amikor a sógoromék kisfia 1 éves lett, a sógorom meglepte a feleségét(!) egy berlini hosszú hétvégével. Mindenki megrökönyödött, hogy hú meg há, engem kivéve, én csak irigykedtem, apa simán bevállalta a kicsit, remekül elvoltak, anya meg szépen feltöltődött.

Tökéletesen elfogadható viselkedés, egy apró kitétellel. Az azért fontos, hogy a gyerkőccel is csinált-e valamit anyuka a nyáron, vagy tervez-e valamilyen közös programot.

És nem csak egyedülálló szülőre fér rá a gyerek nélküli nyaralás, hanem a házaspárokra is, legalább egy hosszú hétvége erejéig a családi nyaralás után.

Szerintem teljesen elfogadható. Nem tartom bűnnek, ha az anyuka úgy szeretne kikapcsolódni, hogy közben nem kell fél szemmel mindig a gyereket figyelni. Miért ne járna neki ennyi?

Egyébként volt már, hogy én is azt mondtam a fiamnak, hogy oda gyereket nem lehet vinni, mert így nem volt vita. Jó, én nem nyaralásra mondtam, hanem ügyintézésre, de tényleg halálra unta volna magát. Viszont pl. most is az volt, hogy nem voltunk itthon három napot a férjemmel, a gyerek meg a nagymamánál volt, nem is volt belőle vita, hogy mi legyen, simán megmondtuk neki, hogy most a felnőtt barátainkkal szeretnénk lenni, napközben mászkálni fogunk sokat, ő azt unná, este meg későn megyünk csak vissza a szállásra, azt se élvezné. Attól még, hogy szülők vagyunk, megmaradtunk felnőtteknek, akiknek megvan a maguk felnőtt társasága, akikkel szeretnénk olykor kimozdulni. Természetesen csinálunk olyan programot is, amiben a gyerek is részt vesz, neki való, az ő kedvére történik, de szerintem mi is megérdemeljük a saját kis lazításunkat, szórakozásunkat :)

A kerti táborozás is lehet nagyon jó program, hiszen más, mint az átlag napok. Kalandos, kicsit vad, olyan jó kis egymásra utalt, együtt riadozós. Én imádtam kölyökkoromban. Anyuék a mai napig sátraznak a kertben, csak most már nem velem, hanem a gyerekeimmel. Emiatt igazán ne sajnáld a kissrácot.

Ha meg tényleg viselkedészavaros, akkor pluszban jól jön az anyukának egy kis lazítás.

Magáról arról az eseményről, hogy elmegy egy hétre a gyereke nélkül, az a véleményem, hogy mázlista. :) Ez lehet az egyetlen jó dolog a válásban, hogy a szülőknek újra lesz némi idejük magukra.

Arról, hogy mennyire foglalkozik egyébként a gyerekkel, nem tudok nyilatkozni, ha nem megy a gyerekével sehová, tényleg nem foglalkozik vele, az meglehetősen önző dolog, és én is sajnálom szegény kissrácot.