Szülés után van akinél fellépett úgynevezett túlzott megfelelési kényszer?

Mire gondolsz? Ki felé? A férjed- a családod- a gyereked-a környezeted felé?

Nekem a férjem felé volt, próbáltam jól kinézni, próbáltam a lakást rendben tartani, próbáltam jó anya lenni, próbáltam jól szoptatni. Aztán amikor szülés után 3 hónappal heti kétszer már edzeni jártam, 3 hónap után a tejem elfogyott, a lakás úszott, a kilóim nem tűntek el, elég sokat veszekedtünk is.... Abba hagytam az önsanyargatást. És minden történt úgy ahogy, azóta lefogytam, a kislányom imád, a férjem elégedett.

Igen, bár nálam már a gyerekek előtt is megvolt (önbizalom hiány miatt), de mivel a terhesség során és a szülés után jobban felfigyeltek rám, így még inkább úgy éreztem, hogy sehol sem hibázhatok, mindenben tökéletesnek kell lennem. Ennek eredménye az lett, hogy nem tudtam élvezni az anyaságot és az otthon töltött éveket, mert egy akadálypályát láttam az egészben.

Sajnos még a mai napig tart ez nálam valamilyen formában, pedig már 6 éves lesz a nagyobbik fiam, csak az utóbbi időben felismertem ezt és tudatosan próbálok tenni ellene. Mikor nagyon rágörcsölök valamire, hogy tökéletes legyen, akkor próbálok lelazulni és bevenni a lesz@rom tablettát, de sajnos nem mindig sikerül :)

Viszont az önbizalmamnak nagyon jót tettek a gyerekek! 20-25 évesen, amikor álomalakom volt és minden ujjamra jutott vagy 10 pasi, sem éreztem magam ilyen jól, mint most, majdnem 10 évvel később és 10 kilóval nehezebben :)