Hogyan viseljem ezt el? Vagy miképp változtassak rajta, ha senki nincs mellettem?

egyke gyerek vagyok és mindig azt hittem, hogy az én családom az nagyon stabil. igaz, anyuval szinte semmit nem lehetett sosem megbeszélni, apám meg ivott (de teszem hozzá, hogy nem volt agresszív meg semmi, inkább estére előjött belőle a 'nagy szeretet' meg folyton folyvást beszélt) tavaly júniusban viszont elváltak. én anyuval maradtam és nem sokkal később, októberben beköltözött hozzánk egy apuval egyidős férfi és a 18 éves fia. először azt hittem, hogy felrobbanok, mert anyu ezt is az utolsó utáni pillanatban közölte, de aztán csak meg szoktam nagy nehzen. már ami az új párját illeti. de a sráccal nem férünk el egymást mellett. mindig én főzök (mert anyu azt mondja, hogy nem ér rá... bár ez a kisebb baj, mert eddig is imádtam főzni) de az zavar, hogy idejön a haverjaival és felzabálnak mindent. aztán én porszívózom meg törölgetem át az egész házat, ő meg semmit nem segít. egyszer megkért, hogy porszívozzak nála is (ez még a legeleje volt) majd következő héten 'megadja' ezt egyszer meg is csinálta, de azóta semmit. és nem csak ez... sok dolog kiborít még vele kapcsolatban. ezen kívül tök helyes (mert ugye én sem vagyok vak) és félmeztelenül flangált a lakásban. én persze top- bugyi összeállításban sem mehetek ki, mert anyám rámszól. az osztálytársnőimtől is folyton azt kapom, hogy de jó nekem, mert ilyen pasi van mellettem, de nem jó! meg anyám megkéri, hogy engem vigyen el a nőgyógyászhoz (nincs komoly bajom, csak felfáztam), meg tanuljon velem, mert ő nagyon jó tanuló. de könyörgöm, ez olyan ciki! és most a legújabb, hogy anyámék el akarnak menni egy hétre és kettesben akarnak minket hagyni. tehát már szó szerint minden rám szakadna, mert a drága fiú minden alól fel van oldozva, ugyanis érettségizni fog és tanul. de hát én is előrehozottat fogok tenni utána egy héttel, nekem nem kell tanulnom? és hétvégenként is... én nem mehetek sehová, nekem minden meg van tiltva, neki meg semmi. most ezt mégis hogyan lehet kibírni? persze, mondták már, hogy mindjárt 18 vagyok költözzek el, de én tanulni szerettem volna még és eddig semmi baj nem volt. most viszont, hogy itt van ez a fiú minden megborult... mit tegyek?? kérlek segítsetek!!

17L