Anyukák, ti hogy tudtatok megbékélni a testetekkel szülés után?

Nem doki kell, hanem edzés, sok folyadék, megválogatni mit eszel.

Pár hét alatt már látnál javulást és visszajönne az önbecsülésed még akkor is, ha nem az eredeti testedet kapnád vissza

ÉN 53,5 kilóval kezdtem,75 kiló voltam 1 héttel a szülés előtt

Nekem szerencsére nemrepedt a bőröm sehol,de a cicimnél látok halvány fényes csíkokat

Leginkább az zavar hogy a hasamon és a csípőmön lévő párnácskák nem akarnak eltűnni.

A combomat a biciklizéssel formázom nagy sikerrel,de mivel még szoptatok így nagy diétára,napi szintű 2 órás edzésre nem adom a fejem.

Szivesen eljárnék 1x-1x edzőterembe,de falun lakunk.itt kb 30 percre van a legközelebbi

Sajnos én is rejtegetem magam.még alakformáló bugyit is vettem amikor esküvőre mentünk..pedig ellenük voltam

Ha a párommal megyünk vhova mindig próbálok olyan ruhát felvenni ami elrejti az alakom. Színes öltözetű voltam..mostmeg a fekete,barna,bézs színeket veszek.szinte akaratlanul is

Az amikor tökéletes alakú csajok környezetében vagyunk...mondanom sem kell.visszahúzódom.Pedig nem ilyen voltam...

Az a célom hogy ha nem szopizik már akkor eljárni tornázni..vagy itthon csinálni...de visdza szeretném szerezni az önbizalmam

Beszélj a férjeddel hogy ő most hogy lát téged..nekem ez segített valamennyire

Azt mondta..ne is gondolkozzak ilyesmin,hisz nemrég szültem,és csaik szoptatok"

Javaslom a dokit neked

6-os vagyok...dehogy önzőség...ők a kincseink, de ha tetszik hanem csak vendégek a háznál:) felnőnek és kirepülnek, nekünk meg maradnak a "nyomok":)

nem mindegy mit mozogsz...esetleg egy gyógytornász? a hátfájás nem normális...nem tudom mennyi idős vagy persze

Sehogy, egyszerűen fel nem foghatom, hogy miért ilyen rohadt szerencsétlen genetikával "áldott" meg a sors :(

A gyerekek előtt sosem volt súlyproblémám, mondhatni tökéletes alakom volt, kemény cicikkel, pici bimbóval, feszes bőrrel, kerek, de abszolút formás idomokkal, így minden ujjamra 10 pasit találhattam volna.

16-18 kilót híztam a terhességeim alatt, ami persze részben az én hibám, hiszen akár élhettem volna salátán és vízen is :) A 20. héttől kezdtem csak hízni mindkét esetben, de csíkom az 1-nél csak a 41. héten lett, vagyis ha időben érkezik, akkor megúsztam volna :( A 2-nál már a 30. héten megjelent pár, de szerencsére csak a köldököm alatt van hosszában 5-5 halvány, vékony csík (már 4 éves a kicsi).

A derekamon a háj már örökre ott ragadt, az sajnos ledolgozhatatlan.

Ugyanígy a mellem sem lesz már sosem a régi, pedig 75B-ről C-re nőtt, ami önmagában jól hangzik, csak sajnos megereszkedett egy kicsit, megpuhult, na meg a mellbimbóm sem a régi :(

Mondjuk én az elmúlt 1 évben híztam 6 kilót, ami valószínűleg a Mirena spirálnak "köszönhető", így most még ezzel is küszködöm, hogy most már úgy nézek ki, mint egy telihányt felmosóvödör.

Meg persze ilyenkor annyira jóindulatúak tudnak lenni az emberek, simán beszólnak, hogy megasszonyosodtam stb.

Szóval a lényeg, hogy szerintem azokat a nőket viselik meg a legjobban ezek a változások, akiknél ugye a kiindulópont az átlagosnál jobb volt. Hiszen egy csomó nőnek már a gyerekek előtt is lóg a melle, nagy a mellbimbója, csíkosak, narancsbőrösek vagy éppen csak súlyproblémái vannak, vagyis egyáltalán nem lesz szembetűnő változás rajtuk a gyerekek után sem.

El nem tudom képzelni, hogy lehet feldolgozni és elfogadni ezeket a változásokat...