Egy pszichológus értesíti a gyámügyet, ha az anya állapotát veszélyesnek ítéli a gyermekre?

De jó, azt hittem csak én gondolok efféléket.

Te a hétköznapjaidban sosem vagy durva a gyerekkel, sosem ordítasz rá, vagy lököd el, minden durvaság csak a fejedben létezik?

Szerintem nekem is kellene valaki szakember, de nekem pénzem sincs elmenni, meg félek is.

Én totál ki vagyok idegileg, hiába szeretem a lányom, nagyon sokszor elborul az agyam és ilyenkor jönnek olyan sötét gondolatok a fejembe, hogy de jó csend lenne, ha meghalna, volt már, hogy képzeletben a falhoz csapkodtam amíg csak élt, hogy végre nyugtom legyen.

Nem tudom, hogy ez depresszió-e, vagy mi, de iszonyatos érzés.

Normális állapotomban sosem ártanék neki, de ha valami "bekattan" nálam, akkor én sajnos sokszor fizikálisan, verbálisan is bántom a valóságban is.

Nagyon félek, hogy egyszer egy elborult elmeállapotomban úgy megsértem, hogy baja lesz, netán megölöm :(((

Fogalmam sincs mi ebből a kiút, de egyre rosszabb pedig még csak másfél éves a gyerek.

4 eves a kisfiam. Sotet gondolatok nekem is megfordulnak a fejembe. "Jo" olvasni, hogy nem vagyok ezzel egyedul. Nekem a vizbefojtas furdeskor a legrosszabb eddig. Sosem tennem meg de a gondolat ott van. Nekem tunderi kisfiam van, nem rossz napkozben sem, dacckorszak alatt sem volt egyelatalan semmi gondom vele. Kiabalni sem igen szoktam kiveve amikor veszejt latok. Mondjuk tuzhely fele nyul, meg akarja fogni a forro serpenyot stb. Dolgozom, kiegyensulyozott csalad, van szabadidom, szoval semmi gond de megeis ezek a szornyu gondolatok. :( En sokszor aludni sem tudok miattuk. :(

A vizbefolytas mellett meg van felgyujtom a hazat es a gyerek beleeg, masok elraboljak, megolik es inkabb nem is fokozom. :(

Jézusom:(

szerintem menjetek mind orvoshoz:(ez szörnyű.

Nagyon sajnállak benneteket de szerintem tényleg kezeltessétek magatokat,vagy menjetek el kikapcsolódni gyerek nélkül,akkor rájöttök,hogy butaságokat képzeltek.nem lehet,hogy a bezártság,a tél stb az oka?16 hós a lányom,de eszembe sem jutott,na jó,egyszer kétszer visszatettem volna ahonnan jött,de semmi több:)

tényleg ,menjetek barátnőzni,szórakozni,kikapcsolódni ,vagy ha nincs rá lehetőség akkor csak levegőre,játszótérre mindegy csak közösségbe,beszélgessetek másokkal,ne itt.És nem azért mert nem akarom olvasni vagy más,hanem,mert személyesen sokkal jobb.itt mindenki azt mondd amit akar.Személytelenül.Én nagyon szívesen találkozom bármelyikőtökkel ha közelben vagytok.

K.

utolsó vagyok.

azt gondolom,hogy jó anya nincs,rossz anya sincs.a gyermekünknek mi mindig a legjobbak vagyunk:)

Mi tartozunk felelősséggel értük!

És mindennél jobban szeretjük őket

(persze leszámítva azokat akik tényleg megteszik a szörnyű dolgokat velük,de azok nem emberek)

és még ennyi ,hogy nem pszichológus kell hanem közösség,"magánélet",barátnők!!

Akikkel lehet beszélgetni egy kávé mellett.

Lényegében egymagam vagyok én is a lányommal,mert az apukája mindig dolgozik.

Nekem egy barátnőm van akivel mindent megbeszélek,tényleg mindent,bármiben számíthatok rá,és valahogy ha rossz a kedvem vagy idegileg kivagyok ,felhívom ,beszélgetünk bármiről pár órát,és nem csak a gyerekről hanem mindenről.pl főzés,hobby,meló,magánélet,..stb.jól érzem magam utána.hogy kiadhattam ami bennem volt.És a gyerek már nem idegesít:)