Szerintetek miért megy tönkre sok kapcsolat/házasság a gyermek születése után?

Sajnos elég sok elvált ismerősöm van, rokonok, barátok, stb. Egyik sem a gyerekszületés utáni időszakban vált el.

Mi is így vagyunk,sajnos. Egy gyerek tényleg mindent fenekstül felforgat,persze ettől függetlenül még működhetne egy házasság/kapcsolat. Szerintem nagyrészt a férfiak miatt megy tönkre,mert máshogy néznek a feleségükre/párjukra,mint a gyerek előtt. A nő egyedül érzi magát,teszi a dolgát,a férfi kikapcsolódásra vágyik a munka után,a nő a férfire vágyik egy fárasztó nap után. Biztos nem mindenkinél van így,nálunk igen. Én vele akarok lenni,de ő hazatérve a gépet választja,vagy a haverokat... Nem erre vágyom és nem tudom,hogy hol romlott el a dolog. Engem most pl,hogy nem csak ketten vagyunk (2 éves a gyerek),zavarnak olyan apró dolgok is,amik előtte nem. Zavar,hogyha megkérem valamire,akkor rendszerint elfelejti,vagy csak tojik rá. Régen max vállat vontam volna és megy tovább az élet. Most nagyon meg tudok sértődni ilyesmik miatt,talán mert az egész napom egy szolgálat,egy összefüggő feladat,amit teljesíteni kell. Mindennél jobban szeretem a fiamat,ő a fény az életemben, nem teher,hogy játszani kell vele,sétálni,egész nap beszélni hozzá.. Az viszont zavar,hogyha mondjuk megkérem egy héten egyszer a páromat,hogy legyen szíves cserélje ki a pelenkáját,vagy fürdésse meg,akkor a válasz "mindjárt" és 15 perc alatt sem történik változás. Ő elvárja,hogy legyen tiszta,vasalt ruhája,meleg étel elé legyen téve,de annyit nem mond,hogy köszönöm a vacsorát,finom volt,stb... Úgy érzem,mintha egy bejárónő lennék,aki másra nem jó,csak hogy tisztán tartsa a házat. Régen rengeteg barátom volt,mentem ide-oda,akkor az volt a baja,hogy amikor vele lehetek,akkor ne legyek mással. Most ő csinálja ugyanazt,amit én régen,csak úgy tűnik elfelejti-vagy nem így érzi- ,hogy első a család... Bocsánat,de annyi kimondatlan indulat van bennem ezzel kapcsolatban :( a legjobb,hogy beszélni sem lehet vele,mert megsértődik. Nem tudom meddig mehet ez így,de mindenkit meg tudok érteni,aki válásra adja a fejét ilyen hamar. Az a durva,hogy 7 éve vagyunk együtt és egyáltalán nem ilyennek ismertem meg,valamikor a terhesség alatt változott meg minden,azóta csak csúszunk egyre lejjebb...

Semmi köze a hódításhoz. Mi is így állunk. 7 éve vagyunk házasok, most 8 hós a picink. Eddig is voltak problémák, de eltörpültek. Éltünk a szabad életünket. Most a terhességgel jöttek a testi problémák nálam, egyre ingerültebb lettem. Férjem nemigen tudott mit kezdeni a picikével. Én a napi szoptatás-fejés-álmatlanságra koncentráltam. A férjem megértő, szeret..de így is sok a vita. Kivagyok, és úgy érzem nem segít. Pedig nem igaz! Csak úgy látom. Most pedig teljesen matrica lett a pici, csak velem van el....ha akarna sem tudna körülötte segíteni. Hulla fáradt vagyok. Nincs kedvem nőnek lenni...pedig kellene, de nem érdekel. Nem tudom,hogy túlvészeljük e. Az előttünk álló évekre gondolok....kitartok és bízom benne,hogy nyárra könnyebb lesz. A férjem türelmes, nálam hamarabb szakad a cérna. Kitartást nektek is!

Nos a celebek élete legtöbbször csak kirakat.Annyiban egyetértek tényleg sok kapcsolat megy tönkre, az okai,hogy amúgy sem volt erős a kapcsolat ugyanis ha egy kapcsolat nem a megfelelő lábakon áll a gyerekszületése tönkre teszi,ha eleve jó kapcsolat a gyerek születése csak megerősíti ,vagy mert a nő megszűnik nő lenni csak a gyerek lesz neki fontos semmi más és az apát 100%osan a háttérbe szorítja.Ami ritkább,hogy a férfi a gyerek születése után rájön nem szereti a nőt,és neki megterhelő a gyerek miatt felkelni,egyszerűen nem akar családot,de ez ritkább,hogy csak ok nélkül elege legyen.

Nem tudom, aktív-e még ez a blog...42 éves férfi vagyok, és elmondhatom, hogy nekünk is nagyon nehéz ez az időszak. Pedig én pld. a szoptatáson kívül mindenben segítek a páromnak, mégis nagyon sok a veszekedés, és nagyon kevés a meghitt pillanat, a szex. Sajnos az ember a fáradtságát, az idegességét, az aggodalmát a kicsit miatt óhatatlanul is a másikon tölti ki. Anyuka sokszor fáradt, ideges, érthetően a baba a legfontosabb, és semmi kedve a szexhez. Lehet, a hormonok is közrejátszanak, de egy férfinak nagyon nehéz ezt feldolgozni, és ha belegondolunk, hogy ez nem pár hónapig tart, ennyi idő alatt tönkremehet a legjobb házasság is...