Más is van úgy vele, hogy gyerek mellett próbálja csinálni a háztartást, takarítást, de csak azt éri el vele, hogy idegbeteg lesz, vagy csak én vagyok ilyen béna?

Üdv. a klubban. :)

Nyári szünet, 3 gyerek.

Nem tudok takarítani, mert nincs rend. Mialatt 10 dolgot elpakolok, ők 8-12-t elővesznek.

A nagyok elvileg már képesek segíteni is, de csak ritkán teszik, ha épp kedvük van.

Egyébként ellavíroznánk, de mostanában mindig hosszú hétvégére elutazunk, és így az összes csomag (mosatlan ruha hegyek) jönnek pluszba. Mosás. Dunsztos idő van, alig szárad valami...

Kiabálok a gyerekekkel, ingerült vagyok. A mai napra sikerült vasárnap óta oda eljutni, hogy már látszik a padló a lakásban. :)

Mindig kompromisszumot kell kötnöm, fél délelőtt elmegyünk, fél délelőtt háztartás, amíg ők valahogy elfoglalják magukat. (Persze ez úgy zajlik, hogy : szomjas vagyok!, hol a fésűm?, pisilni kell!, éhes vagyok! mama nem láttad a...? kérek egy színes papírt stb. stb.) Eközben próbálok mosni, szárazat elpakolni, mosogatógépet ki-be pakolni, főzni, rendet rakni és takarítani, minden nap egy helységet legalább.

Hát valahogy így. :D

Most már lepihentek (a nagyok nem alszanak, de kötelező pihenőidő van), egy óra múlva jön a férjem és én indulok dolgozni...

Nálunk is :) Egy 2 éves és egy 1 hónapos babó mellett...

1 gyerek mellett amúgy mindent meg tudtam csinálni (délelőttönként beosztva), de most....! Szoptatás-büfizés-pelenkázás majd bilizés-étkezés-nyűglődés és ez megy körbe-körbe...

Idegbeteggé nem tesz ugyan a dolog, de engem is frusztrál, hogy egy mókuskerék a háztartásvezetés kisgyerek mellett.

Sajnos azt vettem észre, hogy az utóbbi időben olyan egyszerűen nem létezik, hogy az egész lakás csillog-villog. Ha a konyha/étkező, előszoba, közlekedő, fürdőszoba rendben van, akkor tuti, hogy a szobák úsznak a rendetlenségben, és fordítva is így van.

Nem tudok mást tanácsolni csak azt, amit magamnak is: vedd kicsit könnyedebben a dolgot: az alap takarítanivalókat csináld meg minden nap, tehát ne legyen kosz, por, napok óta álló mosatlan, legyen tiszta ruha, törülköző a szekrényben, és ennyi. A többit meg csináld apránként, és próbáld meg bevonni a férjedet is! Nálunk sajnos elcsúsztak a dolgok pár éve, teljesen evidens volt, hogy enyém a házimunka, és ez nem is zavart, amíg nem született meg a kicsi. Azóta felosztjuk a munkát, apuka bevállalta a szemétlevitelt, fürdőszoba takarítást, felmosást esténként.

Csempemosás. Ezen jót mosolyogtam. :)

Két és fél éve lakunk itt, de még nem mostam csempét, csak ahol láthatóan ráment valami kosz.

És ablakot sem. (Lemossa az eső, még kilátunk)

És nem vasalok.

Én mindig azon tűnődöm, hogy Vekerdy megmondhatná, hogy MÉG mit lehet elhagyni, mert mindig csak a vasalást emlegeti, az meg amióta gyerekek vannak alapból ki van húzva a listámról...

Egyébként hogy a kérdésre visszatérjek, engem leginkább az frusztrál, hogy ÉN nem érzem magam jól abban az állapotban ami van, mert egy ennél egy fokkal rendesebb szintet szoktam meg korábbi életemben, és ami még zavar, hogy mindig azt érzem, hogy rajtam kívül SENKIT nem érdekel, amíg van kaja meg tiszta ruha, hogy azon kívül mi van...

második

nyári szünet

3 gyerek

köszi de rend tisztaság van, kaja minden nap friss :-)

vasalni alapból nem vasalók :-)

Vekery írja jó :-P

minden szervezés kérdése, meg nem kell csilivili lakás

napi max egyszer tesszük el a játékokat együtt este lefekvés előtt

a nagyobbak simán be vannak fogva a házimunkába

pl: eltenni az elmosogatott dolgokat

betömni a mosógépet elindítani, kivenni a ruhát, csipeszt adogatni

gombát zöldséget aprítani stb....

séta közben piacozni egyet vagy bevásárolni

alapban napi max 1 órát szánok a rendrakásra és takarításra

Kérdező nem tudom, mennyi idős a kicsid, de gondolom még alszik nap közben.

Én mindig ilyenkorra időzítek mindent- 2-3 óra alatt ragyogó rendet lehet fenntartani :), mosás mellett nem kell ott állni, a főzős dolgok nagy többségénél is elég ránézni, ezek mehetnek párhuzamosan, mellette meg a takarítás.

Nekem a legnagyobb kikapcsolódás ezekben a délutáni hajtásokbana vasalás votl (igen, vasalok a mai napig :), de úgy, hogy közben filmet nézek, tévézek vagy idegennyelvű adón nézek híradót.

Nekem nagyon sokat segített az, amikor egyszer még az elején a kiborulás szélén leültem éjszaka (amikor a kicsi már aludt) és végiggondoltam a dolgokat, hogy lehet logikusabban stb.

Nem adtam le semmit a rend iránti igényemből, viszont eljutottam oda, hogy havonta egyszer a nagyobb munkákhoz (pl. ablakpucolás, konyhabútor kipakolás, kitakarítás, polírozás stb.) inkább fizetek valakinek párezer Ft-ot, aki besegít (és azt a pénzt hamar megkeresem a munkahelyemen)- tényleg nem kell nagy összegre gondolni.

Ezzel párhuzamosan nekem bejött, hogy nap elején végiggondolom (az elején le is írtam), hogy kb. miket kell megcsinálnom aznap vagy a héten- nem ragaszkodom hozzá görcsösen, de azért legalább van egy lista, amin végig tudtam menni és nem kapkodtam.

Ahhoz is hozzászoktattam magam, hogy nem halogatom a dolgokat, ha lehetséges- akkor pihenek (de akkor TÉNYLEG), ha a napi normális "penzum" teljesítve van- és nem adok ki magamnak teljesíthetetlen mennyiséget :)

A kicsi fiamat is arra szoktatom, hogy 2-3 játéknál több ne legyen elől, amivel már nem játszik, önállóan elpakolja- ez is nagy segítség, hogy nem legókban botladozva lehet átjutni a lakáson.

...mindezt úgy, hogy egyedül nevelek egy kisfiút és dolgozom is mellette- mégis rend van, tényleg.

Nem ez a központi problémája az életemnek, de megszervezem, hogy jusson rá elég idő- sokszor alvásidőben (ovis, de még alszik délután), vagy késő este, amikor már lefeküdt.

Nem könnyű néha, de nem is lehetetlen.