Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Minek vállal valaki gyereket?...

Körmendi Mátyás kérdése:

Minek vállal valaki gyereket? Nem érzik az emberek a felelősséget?

Figyelt kérdés

Az rendben van, hogy éppen babázáshoz van kedve az embernek vagy a gyerekén keresztül akarja elérni mindazt, ami neki nem sikerült az életben, de abba nem gondol bele, hogy felelősséggel tartozik a gyereke iránt?


Megszületik a baba és fog élni kb. 80 évet, amit végig kell kínlódnia. Biztos van jogunk rendelkezni egy emberélet felett, csak azért, mert nekünk kedvünk van hozzá, hogy ő éljen?


2015. jan. 18. 11:49
1 2 3
 11/26 anonim ***** válasza:
De, igaz. A 4 évest is azért tudod terrorizálni, mert hagyja magát. Mert nem tudja, hogyan védje meg magát. Tehát hagyja magát. Mást nem tehet. Egy felnőtt viszont tehet. Az, hogy felnőtt emberek a munkahelyükön mit nyelnek le, éppúgy az ő felelősségük. Az pedig nem igaz, hogy nincs más választás. Mindig van, csak épp nem kényelmes, nem tetszik, nem fekszik. Rengeteg rinyáló, panaszkodó felnőtt ember van a környezetemben, szánalmasak. Merni kéne lépni, vállalni a kényelmetlenségeket, tenni valamiért és akkor változnának a dolgok.
2015. jan. 18. 12:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/26 anonim ***** válasza:
Hát ez ilyen dolog, nem gondolkodnak nagyon előre az emberek, főleg akik a segély maximalizálásra mennek. De tény, hogy sok ember inkább a kis gyerekként szereti a dolgot, kamasz korban pedig uralkodni és fenyíteni szereti már, ami egyik félnek sem jó.
2015. jan. 18. 12:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/26 A kérdező kommentje:

Köszönöm 10-es.

Végre egy értelmes ember. :)


A többiektől pedig csak annyit kérdeznék, mit szólnátok vajon hozzá, ha hozzákötöznélek titeket egy cölöphöz és minden "áldott" nap kapnátok egy kis ostorozást a hátatokra addig, amíg nem könyörögtök bőgve, hogy hagyjam abba?

Vajon 1 hónap múlva is ekkora arcotok lenne?

Ja nem, mert rettegés költözne a szívetekbe.


Ezért is mondom, azoknak van nagy szája, akit elkényeztettek gyerekkorában és mindent megadtak neki az életben, főleg önbizalmat és önhittséget.

Az ilyennek nagyon könnyű az élet, aztán osztja a többinek is az észt, hogy ők miért nem boldogok.

Kösz szépen.

2015. jan. 18. 12:29
 14/26 A kérdező kommentje:

Mielőtt még valamelyik nagyokos nekem támadna, hogy beteg vagyok, mert embereket akarok megkorbácsolni, szeretném közölni, hogy ez csak egy példa volt annak reprezentálására, hogy egy ember egész életében félelemben nő fel és ennek hatására lesz belőle egy roncs.


Szóval csak azért volt az erős példa, hogy 1 hónap alatt legyen mivel behozni a lemaradást azon emberek megfélemlítésében, akik mindent megkaptak az élettől ahhoz, hogy boldogok tudjanak lenni.

2015. jan. 18. 12:38
 15/26 anonim ***** válasza:
78%

kérdező, te sajnos nem vagy normális. örülök, hogy nem ismerlek.

és nem budapesti vagyok, normális családi háttérrel.

de sikerült kitörnöm a boldogtalan elnyomó közegből.

egész jó életem van, de tettem is érte, nem siránkoztam és kötözködtem idegenekkel online.

2015. jan. 18. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/26 anonim ***** válasza:
66%

Igen, sajnos mentálisan beteg vagy. Segítséget itt találhatsz, ha gyógyszeres kezelésre szorulsz, akkor majd továbbirányítanak:


www.pszichologuskereso.hu

2015. jan. 18. 12:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/26 A kérdező kommentje:

Gondolom, azért kezded kisbetűvel az összes mondatodat, mert te ilyen felsőbbrendű intelligenciaszinttel megáldott egyén vagy, akinek még a 120 km/h-s ellenszélben is simán sikerülne átvitorláznia az Atlanti-óceánt. :)

Bírom nagyon az ilyen embereket. :D

2015. jan. 18. 12:45
 18/26 anonim ***** válasza:
58%
Az utolsó két válaszolóval értek egyet! Szar az életed, és most itt nyomorogsz a neten. Ráadásul ócska, idétlen poénnal próbálod megmutatni a hatalmas arcodat! Én vidéki vagyok, és semmit sem raktak soha a seggem alá!
2015. jan. 18. 12:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/26 anonim ***** válasza:
84%
Nem voltam sosem elkényeszettve sőt tudom milyen kisgyerekként részeg apa elől bújkálni a hideg éjszakában még 2 tesvéremmel éhezni. Tudom milyen intézetbe lakni(mert a nő aki megszült nem tud felnevelni) azt is tudom milyen nevelőszülőkkel élni majd onnan megint intézetbe kerülni majd fiatalok otthonába ahol heti 5000ftom volt kajára és minden mára... Szóval én nem voltam elkényesztettve... De megharcoltam egy saját lakásért tanultam szakmát érettségiztem és most már saját családom van... ÉS NEM BÁNOM HOGY ÉLEK !!!BOLDOG VAGYOK ÉS MINDIG MINDENBŐL A LEGJOBBAN PRÓBÁLON KIHOZNI!! Ezt adta a sors nekem és én elfogadtam ezzel élek.A.
2015. jan. 18. 13:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/26 anonim ***** válasza:
84%

11 éves koromig nap mint nap rettegtünk, mert apám vert minket. Akkor elszöktünk, még sokáig rettegésben éltünk, nehogy ránk találjon és visszavigyen (12 éves koromig bepisiltem éjszaka).

Oviban, ált. suliban nem igazán voltak barátaim, magamnak való voltam, visszahúzódó. Középsuli már jól telt. Megtanultam nyitni mások felé, eljártunk bulizni, lázadtam is rendesen.

Még több suli, még több barát, szerelmek, kalandok. Fősulira jártam, önerőből. Nem pénzelt senki.

Pár éve megtanultam megbocsátani apámnak is. Már nem a verésekre emlékszem, nem a rettegésre. Néhány szép emlékfoszlányom is van, inkább azokra emlékszem.

Mikor anyámmal elköltöztünk, nincstelenek voltunk, szinte csak annyink volt, amiben elmentünk. De aztán szépen összeszedtük magunkat. Igaz, 10 évig albérletbe laktunk, évente költözködtünk. Nem mondom, hogy dőzsölés volt az életünk. Sőt.

Amikor a párommal összekerültünk, szintén alig volt valamink. De már szinte megvan mindenünk. Boldogok vagyunk. Dolgozunk, nem keveset és nem könnyű melónk van, de legalább van (Borsodban ez nagy szó). Jól érezzük ott magunkat, nem akarunk váltani.

Van egy gyerekünk. Ő is boldog. Óvodás, mindene megvan, amire szüksége van. Tervezzük a tesót (tesókat).

Nem keresünk sokat. Ketten kapunk kb. 250E-et, de marad minden hónap végén 40-50E Ft-unk. Nem szórjuk a pénzt, de ami kell, azt megvesszük.

Sopánkodhatnék, hogy jaj, engem terrorba tartottak gyerekkoromban, milyen sz@r is volt nekem, milyen sz@r az élet, nyomorogtunk, bujkáltunk, semmink se volt, de fel tudtunk állni, és előre tudtunk nézni, nem pedig hátra, hogy mi volt. Az már elmúlt, változtatni nem lehet rajta, de tudjuk jobbá, szebbé tenni az életünket, csak akarni kell.

2015. jan. 18. 13:06
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!