Normális dolog, hogy egy anyuka ennyire retteg?

semmit, majd ha látja, hogy nincs semmi, akkor megnyugszik. amúgy nem gondolom, hogy maga a konzerv halmozással baj lenne, viszont az, hogy nem mozdulnak ki, tényleg elég durva, de ez van, mindenkinek vannak hülyeségei :)

mi pl. eldöntöttük a férjemmel, hogy most pár hétig nem megyünk tömegbe. pontosan tudom mennyi a valószínűsége egy terrortámadásnak itt nálunk, de mégis van bennem egy félsz :) és mivel tudom, hogy hülye vagyok, így nem is tudnak meggyőzni róla, hogy nincs igazam, hisz így van, csak hát... :D

Kicsit empatikusabb leszek. Szerintem ez GYES-betegség (annak ellenére, hogy valójában ez még a GYED).

Szorong. Azt nem tudom, tart-e még vagy volt-e egyáltalán szülés utáni depressziója, de most túlkompenzál.

Az én férjem, ha eltúloznám így a dolgokat, akkor azt mondaná, oké, drágám, most mindent eldobunk a kezünkből és elmegyünk egy kicsit egy szép magyar vidéki városba a babával, vagy kiruccanunk Bécsbe (közel lakunk), és csak lazítunk, hogy lássunk sok szépet a világból.:)

Remélem, a férje mellette van lelkileg a bajban, és segít neki az aggódását feloldania!

Nézd, anyósom a háború elején született. A nagypapám 19 évesen hadifogságba került, a nagymamám a padlásra elbújva töltötte húszas éveinek első felét, rettegve a katonai erőszaktól. Anyukám 56-ban született. Apukám menekültként jött át Romániából Magyarországra a 80-as években.

Az inkább szerencse, hogy jelenleg csak ekkora baj van a világban, amikor a mi gyerekeink kicsik...

Már Bécset is fenyegetik, úh nem olyan vicces a szitu.

Bár az, hogy itt Mo-n valami történik, erre elég kicsi az esély, de ha Európa legtöbb nagyvárosában majd lövöldöznek, meg robbantgatnak, ti is be fogtok tojni szerintem.

Meg ugye ha sikerül idegmérget csinálniuk a kis szőrmókoknak...

Nagyokat sétálni, kirándulni simán lehet. Én most a bécsi vásárt kihagynám azért (osztrák lap írt a fenyegetettségről).

Még nem tartunk ott, h itt Mo-n is pánikolni kelljen, de én nem ítélem el azt, aki fél, hiszen most ezzel van tele minden sajnos.

" ti is be fogtok tojni szerintem. "

Igen..majd akkor. De addig minek? A franciákat persze, megértem. Most történt náluk egy borzalmas tragédia, érthető, ha tele vannak félelmekkel.

De itt még nem történt semmi. Előre pedig minek féljünk? Élni kéne inkább..