Hogyan tudnák ebből a depiből kikevergőzni? 2 percet nem voltam már 1,5 éve egyedül, gyerek nélkül bővebben lent.

"Most nagyon meggondolom hova teszem a pénzt. Sokat visz a gyógykezelés."

Ezt sem értem. Ha a kamionsofőrködéssel nem lehet magas jövedelmet megkeresni, akkor minek van távol a családjától? Ennyi erővel itthon is dolgozhatna normál munkahelyen, átlagfizetésért és akkor tudna segíteni.

Én abból indulok ki, hogy egy ilyen távollevős munkánál a jövedelembe bele kell férnie, hogy - pont a távol levés miatt - időnként olyanra kell költeni, amit itthon megcsinálna magának az ember, de nincs itthon.

Valóban nagyon nehéz a helyzeted, nem csodálom, hogy kiborultál.

Próbáltál beszélni a családoddal (anyukáddal, bátyádékkal), és elmondani nekik, hogy segítségre van szükséged? Bár úgy sejtem, lehet valami konfliktus köztetek, ha ilyen helyzetben nem ajánlják fel maguktól a segítséget – vagy te voltál eddig túl „büszke” ahhoz, hogy kérj?

Alapvetően azt gondolom, mindig az egyenes út a legegyszerűbb, egy próbát mindenképpen megér, hogy elmondod nekik a helyzetet, és kéred, hogy segítsenek.

bocs nem anyádnak szültél. magatoknak.

a párod ha akarna tudna másik melót keresni, de jobb neki egyedül

nagoybb városba költöztök, közelebb lesz a kezelés, kevesebb a benzin pénz, férjed keres ott melót és minden este ott lesz veletek, neked lesz időd magadra, nem hülyülsz be teljesen.

ENNYI!

Pedig én megpróbálnám ezt a középiskolai diáklány-babysitter dolgot. Egy esélyt adhatnál neki. Nem minden 16 éves idióta, én 19 évesen pl önszorgalomból önkéntes munkát végeztem egy halmozottan sérülteknek fenntartott iskolában. Egyetemista vagyok most, de közel sem ilyesmit tanulok, úgyhogy nem az érdeklődésem miatt mentem oda. Keress egy olyan lányt, akinek esetleg van kisebb testvére, hívd át magadhoz pár délutánra, mutasd meg neki, hogy mi az a pár plusz, amire a kicsinek szüksége van, meg mutassa meg, hogy mit csinál és kész. Ne zárkózz el ettől ennyire, lehet vki felelősségteljes, normális és megbízható attól függetlenül, hogy középiskolás.

Hogy hová menj? Bárhová. Annyi ilyen ismerkedős oldal van már facebookon is, egyedülálló anyukák meg mittudomén, ilyesmit keressél, biztos lesz társaság a közeledben. Vagy eljárhatsz vmi tanfolyamra is, ahol vannak emberek. Nekem pont most mondta sógornőm, hogy el akar menni, egy ilyen pár hónapos főzőtanfolyamra (heti 1x 1 délután). Most ez csak egy példa volt persze, de annyi minden van már, amire eljarhat az ember.

Vagy a legegyszerűbb példa: fitnesz órak. Ott vannak veled egykorú emberek, mozogsz, kiadod a feszültséget.