Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Anyukák! Őszintén, szerintetek...

Anyukák! Őszintén, szerintetek melyik a könnyebb: 8 órában dolgozni a munkahelyen, vagy otthon gyereket nevelni?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


A párommal vitatkoztunk erről tegnap este, és kíváncsi lennék gyakorló szülők véleményére. Nekünk még nincs gyerekünk, de tervezzük.

A párom már dolgozik, én most ősszel fogok végezni az egyetemen.


Tegnap este beszélgettünk és a párom azt mondta, szívesen maradna itthon ő a gyerekkel (ha majd lesz), mert szerinte a munkánál az is könnyebb. Ő gépészmérnökként dolgozik, én ápolónő leszek, ha végzek. Igazából úgy jött fel ez az egész, hogy panaszkodtam a kórházi körülményekre (hogy mennyire lehetetlen helyzetben van az egészségügy, nincsenek eszközeink, normális felszerelések, még gumikesztyű se jut mindig, stb), erre a párom azt mondta, hogy úgyse kell sokáig csinálnom, mert aztán ha gyerekünk lesz, nekem milyen jó és könnyű életem lesz, itthon babázhatok. Mondtam neki, hogy szerintem el van tévedve, egy gyerekkel még nehezebb lesz, az nem 12 óra műszak, hanem 0-24 és egyáltalán nem olyan egyszerű dolog felelős szülőnek lenni. Erre mondta, hogy hát pedig ő szívesebben maradna itthon a picivel, irigyel is érte, hogy én lehetek itthon, mert szerinte igenis könnyebb gyesen lévő apukának lenni itthon, mint a munkahelyen dolgozni heti 5 napot. Mert itt csak egyetlen egy dolga lenne: a gyerekre figyelni és a gyerek igényeit kielégíteni. A munkahelyen viszont rengeteg feladata van, nem csak egy, szóval szerinte teljesen egyértelmű, hogy melyik az egyszerűbb feladat.


Ebben végül is nem tudtunk egyetérteni, ezért azt mondtuk, hogy oké, akkor kérjük ki olyanok véleményét, akik már próbálták mindkettőt.


Tehát Anyukák, arra lennék kíváncsi, hogy szerintetek mi a nehezebb: éveken keresztül otthon lenni a gyerekkel egész nap, vagy heti 5 napot dolgozni egy munkahelyen?



2016. szept. 1. 07:23
1 2 3
 11/26 anonim ***** válasza:
58%

Hát,szerintem.meg pont fordítva: a munkahelyen csak a munkádra figyelsz,míg egy kisgyerekkel,akivel pl.már közlekedsz is,ott eleve nézed a gyereket,és a többi marhát is ,aki közlekedik,ugyanis helyettük is neked kell figyleni.

Talán az első 1 évben még igaza is lehet a párodnak,mert akkor még nem.nagyon mozgolódik a gyerek,de utána...

2016. szept. 1. 08:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/26 A kérdező kommentje:

Az a baj, hogy szerintem nem tudja, mekkora meló igazából egy kisgyerek. Jó, én sem tudhatom, de nekem 4 kisebb tesóm van, a legidősebb is 6 évvel fiatalabb nálam, a legkisebb tesómmal meg 11 év van köztünk, én annak idején sokat segítettem Anyunak. Nyilván más egy saját baba, és nem ugyanaz, mint amikor az ember lánya a kistestvéreire vigyáz, de én is cseréltem pelenkát, itattam cumisüvegből, énekeltem altatódalt a kiságyuk mellett, tehát egy kicsivel több fogalmam van róla, mint a barátomnak.


Azt mondjuk hozzá kell tennem, hogy alapvetően ő egy nagyon családcentrikus ember, és sok dologban "nőiesebb" is nálam, vagy hogy mondjam... például nagyon szívesen főz, érdekli is a gasztronómia, örömmel kísérletezik a konyhában. Amikor kórházi gyakorlatokra jártam, uzsonnát csomagolt nekem, mert tudta, hogy magamtól elfelejtenék bármit is odatenni. Amikor beteg vagyok, még jobban ápol, mint én, pedig nekem (lesz) ez a szakmám. :) Úgy gondolom róla, hogy kifejezetten illene hozzá az apaszerep. Engem az zavar, hogy ő ezt úgy állítja be, mintha móka és kacagás lenne és nem ismeri el, hogy ez ugyanolyan nehéz és megterhelő, ha nem megterhelőbb, mint munkahelyen dolgozni. Nem, nem nézi le azt, ha valaki otthon van a gyerekkel, de azt látom rajta, mintha szerinte ez afféle évekig tartó nyaralás lenne vagy ilyesmi. És szeretném, ha beismerné, hogy ez nem így van, mert igenis, itthon is kell legalább annyit dolgoznia az embernek, mint egy munkahelyen.


Egyébként egy nagyon rendes, jólelkű, odaadó pasiról van szó, lassan 6 éve vagyunk együtt, nagyszerű srác, tehát nem kérdés, hogy bátran vállalnék vele gyereket. Láttam már kisgyerekekkel foglalkozni, és ha a sajátunkkal csak feleolyan jól bánik majd, már akkor is azt mondom, hogy remek édesapa lesz belőle.

Egyedül ez zavar most, hogy azt gondolja, ez olyan könnyű... De talán csak azért gondolja így, mert még nem érti, nem tapasztalta sosem.


Azért is gondoltam, írjanak véleményt olyanok, akik már tapasztaták mindkét oldalt, hadd lássa ő is, hogy ez nem csak csillámpor meg szivárvány ám. :D Ha hazaér, megmutatom neki ezeket a válaszokat. Nagyon kíváncsi leszek rá. ;)

2016. szept. 1. 08:48
 13/26 anonim ***** válasza:
100%

11,

Tudom, változhat és változni is fog, de én pont most 1 év után érzem, hogy könnyebb, mert annyira nehéz kezdésünk volt. Most már alszik, durva refluxa múlóban, emésztése jobb, étvágya javul és egyre többet ért, okosodik, könnyebb kezelni.

2016. szept. 1. 08:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/26 anonim ***** válasza:
92%
Itthűn valóban könnyebb,de mint írtam,amint kimész az utcára már nem az! Ezerfelé oszlik a figyelem,és persze lépten-nyomon nevelnék a gyereket helyetted (pl.cumi,hiszti,bármi,amibe bele lehet kötni)
2016. szept. 1. 08:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/26 anonim ***** válasza:
100%

Annyiban lehet, hogy igaza van - és kérlek, ne kövezzetek meg! - hogy a férfiak hajlamosabbak mindent lazábban kezelni. Ennek vannak előnyei és hátrányai.

Biztos kevesebbet agyalnának pl olyanon, hogy vadidegen anyukák mit gondolnak róluk, hogy milyen ruha legyen a gyereken, hogy a védőnő/gyerekorvos mit mondott stb.

2016. szept. 1. 09:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/26 anonim ***** válasza:
83%

Én párom is mérnök. Neki eszébe se jutott,hogy itthon lenne vele,pedig imádja a gyerekeket,sokkal inkább szülőnek való,mint én. Bár nálunk is az anyagiak miatt szóba se jöhetne. Nem keres túl jól,de még a fizetés mellé bőven megvan a max gyed is majd neki,tehár a keresete mellé dupla annyit kap meg gyeddel,mint én cseddel,amiben nekem két gyermek családi adókedvezmény lenne,neki meg csak egy,a közös baba után.

Imádja a munkáját,megbecsülik,nem piszkálják,nem indokolt,hogy ő legyen majd itthon. De tökéletesen ellenne,és ő munka után se csak pihenni jön haza. Pl.ő mosogat mindig,porszivozik. Segit ha bárminek nekiállok,főzés,teregetés,bármi...

De nekem exem volt olyan,mint a tiéd. Ooo hát te nem csinálsz semmit,csak a gyerekkel vagy. Jaaaa,és azt elfelejtette,hogy vele 0-24 voltam,mellé elmentem vásárolni,majd a negyedikre lift nélkül gyerekkel,csomagokkal fel. Mosás,főzés,takaritás,rendrakás,mert ő dolgozik,neki jár a pihenés,a buli én meg kuss,mert ő eltart. Nem is vagyok vele már jó ideje... Nekem sok volt a gyerekkel már itthon egy éves kora után. Most a tesóval is másfél évet leszek itthon szerintem,max.akkor tovább,ha a harmadik akkor érkezne.

2016. szept. 1. 09:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/26 anonim ***** válasza:
100%
Amíg nem volt gyerekem, azt csináltam, amit akartam, akkor amikor akartam, nem kellett munka után rohannom, hogy odaérjek az óvodába, bölcsibe. Ha úgy tartotta kedvem, akkor munka után beültünk valahova a csajokkal, stb. Amikor megszülettek a gyerekek, akkor úgy éreztem, hogy be vagyok zárva, furcsa volt, hogy egy aprócska ember diktálja az iramot, aki ugye a szoptatás miatt hozzám volt kötve. De belerázódtam és élveztem, hogy otthon lehetek, főztem, mostam, takarítottam, mindennap volt főtt kaja, nem voltam időhöz kötve, nem kellett felkelnem, a kisgyerekes barátnőkkel összejártunk. Amikor visszamentem dolgozni ez a szabadság megszűnt, mert amíg nem volt gyerek, addig ugye reggel felkeltem, felöltöztem, elmentem dolgozni. Most felkelek, keltem a gyerekeket, reggeli, nyüglődés (pedig jó gyerekek, de azért előfordul), öltözés, rohanás, ráadásul elég korán indulunk. Délután ugyanez. Munkahelyen is teljesíteni kell, de azt már nem tudom megtenni, mint pl. gyerek előtt, hogy simán bent maradtam, most el kell hoznom az oviból őket. Szerencsére van segítség, két nagyi, de azért igyekszem megoldani a dolgokat, a férjem este hatkor, hétkor jön haza, de reggel ő viszi őket, s a nagyik sem azért vannak szerintem, hogy átvegyék tőlem ezeket a feladatokat. Szerintem tök felesleges összehasonlítani a munkát és a gyerekkel való otthonlétet, mert mindkettő a maga módján jó, de igazából akkor indul be a verkli, amikor már gyerek mellett dolgozol, s akkor jössz rá, hogy milyen könnyű is volt gyerek nélkül dolgozni, aztán milyen is jó volt velük otthon lenni.
2016. szept. 1. 09:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/26 anonim ***** válasza:
73%
8 óra munka sokkal könnyebb, pedig ott néha igazi f.s zfejekkel kell szót érteni.
2016. szept. 1. 09:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/26 anonim ***** válasza:
100%

Amíg csak egy gyerek van, és vele van otthon az ember, addig szerintem valamilyen téren könnyebb az otthonlét. Nekem legalább is így volt, de én laza szülő voltam mindig is. Jó volt, nem kellett időre rohanni naponta, persze volt egy hozzávetőleges napirendünk, de nem kellett percre pontosnak lenni. Fárasztó, oké, de nekem - legalább is az akkori munkámhoz képest - könnyebb volt az otthoni lét.

Most, hogy már kettő van, és az egyik sulis, talán azt mondanám, hogy se nem könnyebb, se nem nehezebb. De most irodai munkából mentem gyed-re, annál ez sem nehezebb, csak más.

Én nem érzem azt, hogy ez most olyan hű, de nehéz, meg 0-24 óra munka. 6 hónapos a kicsi, én itt ülök a gép előtt és gyakorizok, most ettem meg a reggelimet nyugiban, a gyerek meg a játszószőnyegen molyol. Majd mindjárt felállok, tök kényelmesen beteszem a mosást, elmosogatok, utána megeszi a tízórait a pici, délelőtti alvás következik, akkor én is lazítok, olvasok, délben megebédelünk és utána megyünk a tesóért a suliba. Na, amíg dolgoztam, őt se tudtam ilyen hamar hazahozni. Volt kb. fél öt, mire hazaértünk, utána még a házimunkának nekiállni... Na, ezekkel mind kész vagyok délutánra. Ha délelőtt nem is készülök el mindennel, akkor is délután 2-3 felé már minden megvan.

6 körül meg már a férjem is itthon van, fürdetni, altatni például ő szokott. Éjjel meg alszunk, az nem meló :) Jó, a kicsi van, hogy ébred, de reggel általában meg se tudom mondani, hogy hányszor kelt fel. Felébred, szopizik, és általában közben ő is, én is alszunk. Ha felébredek, amikor befejezi, akkor visszaviszem az ágyába, vagy a férjem visszaviszi, amelyikünk észreveszi. És alszunk tovább.

Inkább 1-másfél éves kortól melósak az otthon töltött napok, akkor már a gyerek is jobban igényli a tevékenységeket. Most még tök jól eljátszunk egy csörgővel, meg neki a legjobb az, ha leteszem a földre, és gyakorolja a kúszást, meg sétálni megyünk, de később már jön az, hogy leülünk gyurmázni, építeni, formabedobózni, vagy lent hinta, homokozó, ilyenek, de ez is inkább csak időigéyes, nem fárasztó.

2016. szept. 1. 09:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/26 anonim ***** válasza:
100%
Nekem sincs még gyerekem, csak szintén kisebb tesóim. De például egy kolléganőm tavaly szült és ő imád otthon lenni, nagyon élvezi, teljesen kiegyensúlyozott, mióta otthon van a picivel. ő pont azt mondja, hogy sokkal szabadabbnak érzi így magát és kevésbé fáradtnak, mint munka mellett, pedig nem olyan megterhelő irodai munkát végzett. Szóval szerintem ez ember- és munkafüggő is.
2016. szept. 1. 09:53
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!