Sokan írjátok, hogy saját vállalkozásotok van otthon, mert azt gyerek mellett "egyszerűbb" csinálni, mint beosztottnak lenni valahol. Esetleg leírnátok, hogy milyen is ez a vállalkozás?

A gyógymasszőr is érdekel, ez is nagyon jó ötlet. :) Valamennyire még szakmán belül is maradnék, elvégre a gyógymasszőri képzéshez is biztosan szükség van ugyanúgy anatómiai ismeretekre. :) Köszi a tippet!

Az az igazság, hogy nem gondoltam ezt át ennyire, mikor szakmát választottam. Leérettségiztem, elmentem egyetemre, és mert mindig is vonzott a gyógyítás, szerettem emberekkel foglalkozni és érdekelt a biológia is, így Ápolás és betegellátás szakon szereztem diplomát.

Angolul és németül beszélek, angolul valamivel jobban, bár errefelé a némettel többre megy az ember (nyugati országrészben élünk), ezért is kezdtem el németet tanulni, míg itthon voltam az elsővel. :)

De sok minden érdekel. Szeretem a hivatásomat, de a családomat jobban. Ezért gondoltam, hogy találnék valami más munkát, ami mellett több időm jut rájuk. Ha kell, szívesen tanulok új szakmát, vagy átképzem magam, bármit, ami csak kell, hogy több időt tölthessek a gyerekeimmel.

Nem tudom, hogy működik pontosan egy saját vállalkozás, de gondoltam, legalább egy kérdést megér, mert miért ne? :) Sokan csinálják, és az ápolásnál nem lehet megterhelőbb. Félreértés ne essék, szeretem a munkámat, de nem mondom, hogy nem fárasztó... egyszerre fizikai (amikor 120 kg-s betegeket egyedül emelgetek az ágyban) és szellemi (mikor fejben ki kell számolnom, pontosan hány %-os oldattá kell hígítanom az infúzióba szánt gyógyszert, mert persze amikor kéne, olyankor soha nincs megfelelő kiszerelésben a szükséges ampulla az osztályon). Tehát nem egyszerű. De tudom, hogy más munka sem az, és nem is baj, ha sokat kell dolgoznom, mert azt már megszoktam, igazából nekem az lenne a fontos, hogy ezt otthonról tehessem meg, vagy hogy én oszthassam be a saját időmet, hogy a családomra is jusson. És azt gondoltam, egy saját vállalkozással ez talán megvalósítható lenne. :)

13-as, neked is köszi, és nagyon sok sikert kívánok neked a varráshoz! :)

Egyébként ilyesmiben is gondolkodtam, jó a kézügyességem és szeretek is kreatívkodni. :) Szóval ezért jutott eszembe pl. a műkörmös szakma, mint opció, mert ahhoz is igazából erre a két dologra van szüksége az embernek; jó kézügyességre és kreativitásra. :)

Nem, nincs minden nap 12 óra, de beosztástól is függ, és mikor eljöttem, akkoriban nagyon kevesen voltunk az osztályon.

A beosztásunk is változó volt. Amikor elkezdtem dolgozni, még csak nappalos műszakba jártam, akkoriban úgy volt, hogy mentem 2 vagy 3 napot 12 órában, aztán otthon voltam 1 vagy 2 napot. Később volt egy időszak, mikor úgy mentem, hogy egyik nap nappalos voltam, másik nap éjszakás, harmadik nap pihenő, aztán negyedik nap megint nappalos. De ezt senki nem bírta sokáig, szóval megbeszéltük a főnővérrel, hogy hét közben ne váltogassa a műszakokat, legyen akkor az egyik héten valaki állandó nappalos, a másik meg állandó éjszakás, mert ez így sok.

Anyukád idejében még egészen más volt... van egy kolléganőm, ő lassan nyugdíjba készül, 38 éve dolgozik ápolóként és ő is azt mesélte, hogy régen egészen más volt. Akkor még könnyebben bírta - persze lehet, hogy azért, mert akkoriban még ő is fiatalabb volt -, de nagyon tapasztalt ápoló, szakmailag a topon van a mai napig, és lelkiismeretesen végzi a munkáját, nem egy lusta valaki, mégis sokszor panaszkodik, hogy régen mennyivel könnyebb volt ez a munka.