Miért nehéz felfogni, hogy nem akarok 21 évesen főállású anya lenni?
Decemberben fejeztem be az egyetemet, aztán haza költöztünk Franciaországból a párommal, mivel ott akartam gyereket nevelni, ahol felnőttem. Ezzel addig nem is volt probléma, ameddig meg nem jelentek anyukám rokonai (pontosabban a testvére és az ő lánya).
Egész nyáron azt hallgattam, hogy mennyivel jobb lenne a kislányunknak, hogyha itthon maradnék (most 5 hónapos a pici), mert az úgy szokás. Végig fúrtak engem anyukkámon és a sógornőmön keresztül, hogy mennyire rossz anya leszek így, meg a párom mennyire rossz apa, hogy nem hajlandó feleségül venni (soha nem is akartam) és nem tart maradéktalanul el engem.
Azt tudni kell, hogy a nagynéném felnevelt (hellyel-közzel) 4 gyereket és nagyjából 5 évet dolgozott eddig életében (most 53 éves). Az unoanővérem is hasonló. Ő most 28, 5 gyermekkel (3 különböző apától), akik álandóan koszosak, büdösek, mindent megengednek maguknak (az 5 éves fia majdnem kiborította a 2 hetes kislányunkat a bölcsőből, mert "mert nem vette észre"), borzalmasak a tanulmányi eredméyeik és ő még szeretne gyerekeket, amikor a meglévőket is elvette már tőle a gyámhivatal, mert nem volt áram a házukban. Undorítóak igazából. Nem a szegénységgel van a baj, hanem az igénytelenséggel és azzal, hogy igénye sem volt rá soha, hogy egy percet is dolgozzon és egyedül tartsa el magát, hogy a gyereknevelésen kívül valamit felmutasson az életben.
Jön a tél és kezdődik a koncertidőszak. Több felkérést is kaptam, hogyha a pici engedi, csatlakozzam hozzájuk. Mindegyikük megértette, hogy nem fogok napi 8-12 órát próbán ülni, tehát rugalmasak.
Ezt valahogyan megtudták a nagynénémék és konkrétan rám rontottak, hogy milyen felelőtlen vagyok (amikor még el sem vállaltam semmit), meg szaranya stb.
Valamiért úgy tűnik, többet foglalkoznak a mi életünkkel, mint a sajátjukkal. Igazából csak elgondolkoztatott a dolog, hogy miért ne dolgozhatnék, amikor a baba jelenlegi napirendje ezt tökéletesen megengedi (plusz van segítségem az anyukám és párom testvérének személyében)? Valóban attól lennék alkalmatlan anya, mert szeretnék mást is letenni az asztalra a gyereknevelésen kívül? Ti mit tennétek a helyemben?
válasza:elmondom én mit csinálok. Meghallgatom a véleményeket. Elmondom az én álláspontomat, és akinek a véleménye nem érdekel, azzal nem foglalkozom.
Tök egyszerű!
Lesznek még igazi problémáid az életben, ezek nem azok.
válasza:A főállású anyaságtól igencsak messze van az az elvárás, hogy egy pár hónapos anyjaként elsősorban a gyerekre koncentrálj, ne a karrieredre.
Szerény (lepontozandó) véleményem, hogy minek vállaltál ilyen fiatalon gyereket, amikor 1) egyáltalán nem élted ki magad, 2) egy egész hadseregre van segítségül szükséged, hogy ellásd??
#2
2 hónapja egyedül vagyok itthon a picivel. Nem kell egy hadsereg az ellátáshoz, csak említettem, hogy lenne segítségem, hogyha szeretném. Türelmes, tündéri, áldott jó baba egyébként... Az apjára ütött szerencsére. Azért gondoltam, hogy elvállalok pár munkát, mert az eddigi tapasztalataim szerint, nagyon jól mennek a dolgok a kislány körül. Nem az ő rovására akarok karriert építeni.
Igazából "becsúszott" baba, de már nem bánom. Imádjuk és bármit megtennék érte. Szerintem nem attól leszek jobb anya, hogy otthon ülök vele 3 éves koráig (egy nappal sem tovább), aztán beadom egy oviba és a nap nagy részében teszek rá.
válasza: válasza:Ez a sztori szépen ki van színezve és bő lére eresztve, holott a lényeg igen röviden összefoglalható: 21 évesen szültél egy gyereket (nem tudni, mennyire tervezetten), aki most mindössze 5 hónapos, de már mehetnéked van mellőle, és most megerősítést vársz. Az összes többi duma csak manipulatív körítés, mindent bedobtál, amit csak lehet.:-)
A véleményem az, hogy 5 hónapos gyerek nagyon kicsi még, hogy otthagyd - én csak szülési szabadságon voltam az egyikkel, félévesen visszamentem mellőle melózni, mert már nagyon hívtak vissza, de soha többet nem csinálnám így. Hiába szeretem a melóm, jó kezekben volt a kicsim, a férjem eljött gyesre, anyukám is kéznél volt, de akkor sem. Esetedben lehet, hogy rugalmasak a zenekari tagok, de 8-12 órás próbákból aligha lehet lefaragni egyetlen tagnak, akármi is az ok. A legtöbb nő "letesz valamit az asztalra" gyereknevelésen kívül is (amúgy az sem akármilyen projekt), keveseket tart el a férjük/aktuális pasijuk. Felelős szülő viszont megtalálja az egyensúlyt a tevékenységei között, a gyereknek IS megadja, amire szüksége van, attól, hogy 5 hónapos gyereket nem hagysz másokra a teljes éber időszakában, még nem leszel "főállású anya".
Erről viszont nem másoknak, kizárólag saját magadnak kell döntened, másnak nincs ebbe beleszólása.
válasza:Valamit félreértettetek. Nem itt hagynám. Jönne velem, mint a legtöbb gyerekes anyuka kicsi gyereke. Eszemben sincs itt hagyni a gyerekemet senkire, hiszen el sem lenne szerintem mással 2 óránál tovább.
#3 Magán tanrendről még nem hallottál? A zenész képzéseknél elég gyakori, hiszen ott van, hogy a gyerekek 4-5 éves koruktól ezt tanulják. Gyakorlatilag csak a vizsgák számítanak.
válasza:Egyéni tanrendnek hívják. És az öt évet azzal se tudod kettőre redukálni.
Vagy nem egyetem volt, hanem három éves Ba...
válasza:2 eves egyetem ? Rohognom kell ! Kevered az egyetemet az OKJ- val.
Es, hogy jon ide a sogornod vagy kicsodad koszos, nevrletlen gyereke, akit elvett a gyamhivatal, de azert fellokte a bolcsot ?!
Kicsit zavaros a sztori.
Khm... A diplomámat ne mutassam be?
Valóban felreérthetően fogalmaztam, az unokatestvérem gyerekeit pár éve már elvitte a gyámhivatal, majd visszakapta őket (ahogyan ki is derült a leírásból). A szerepe a dologban az igazából, hogy ő néz le ezen körülmlnyek között engem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!