Nem jön össze a kistesó már egy éve, és kezdem feladni. Nem akarok gyógyszeres, lombikos köröket futni. Rossz anya vagyok, ha feladom, hogy testvére legyen a gyerekemnek?

én is feladtam.... nah aztán meg is lett a pozi teszt

Az én szememben nem vagy rossz anya. Nekunk is egy fiunk van, és most elég rejtélyes és kemény nőgyógyászati problémám van, múltkor megkérdezte az orvosom, hogyha egyszer végre meggyógyulok, akkor mi llesz, mert természetes úton teherbeesnem csodával lenne határos. A fiunk is csodababa, de félő kétszer nem lesz ilyen szerencsém. És mondtam, hogy nem tudom, hogy mit csinálunk, csak azt tudom, hogy mit nem. Nem teszem magam tönkre lombikokkal, inszeminacióval és mindenféle kezeléssel, mert én lelkileg nem bírnám. Olyan szintű nőgyógyász fóbiám van, hogy két napig nem alszok, nem eszek, ha mennem kell. Az utóbbi időben is rengeteget kell járnom, és egyszerűen idegileg kikészít, stresszel. Ennek nem akarom kitenni a fiunkat. Nem azt érdemli, hogy hónapokon át az idegbeteg anyját nézze. Azt is mondtam, hogy joggal gondolhatják, hogy nem akarok eléggé teherbeesni, nem akarok igazán gyereket, el is lehet ítélni érte, de ismerem a határaimat, hogy mit bírok ki és mit nem, és nekem ez nem fér bele. És ők is azt mondták, akárcsak a férjem, hogy ezt nekem kell tudni. Ezek a kezelések amugyis kemények és egy ilyen plusz stresszel még rosszabb lenne. Én tényleg szeretnék még gyerekeket, legalább kettőt, így is vettünk házat, így alakítottuk át, hogy mindenkinek legyen szobája, ezért törtem fel 100 négyzetméternyi betont, hordtuk napokig a törmeléket, idegeskedtünk hónapokig, de nem minden áron kell a testvér. Bele hajszolni magam pánikrohamookba (nőgyógyászanál volt már többször), hónapokig feszültségben élni, nekem, nekünk már túl sok lenne. Inkább bízom benne, hogy majd csak összejön. Szüleimnek is hat évente volt szerencséje, én ráérek annyit várni.

Én a 13. hónapban adtam fel a tesó projektet. Én sem akartam semmit beszedni, örültem az egy szem lányomnak. 14. hónapban megfogant a tesó, el sem hittük.

Lelki oldalon is minden rendben? Mert hihetetlenül sokszor lehet olyan a háttérben, amire nem is gondol az ember. Javaslom a családállítást, ott kiderül, mi az ok, és hogyan lehet megoldani.