Állat nem való gyerek mellé?

Amikor megszületett a kiskányunk (3 éve) panelban laktunk. Volt egy kis tacsi keverék kutyusunk. Nekünk is sokan mondták ajándékozzuk el. Eszem ágában sem volt. Nagyon jókat játszottak, soha nem volt gond. A kutya is okosabb lett. Már megszületett a fiunk is (17 hónapos) ő is imádja. Nagyon jókat jatszanak. Nincs annál jobb érzés mikor pl dobálják neki a botot és önfeledten nevetnek. Lovagolnak rajta, húzzák a farkánál fülénél fogva és nem kapott oda egyszer sem a kutya (kopp-kopp)

A név. Hát igen. Apósomék is máshogy hívták a lányomat mint ami eredetileg a neve volt. Addig nem is volt gond ameddig nem kezdte el érteni amit mondtunk neki. Aztán szóltam apósomnak, hogy már a saját nevén szólítsa mert érti mit mondunk neki, és nem akarom hogy problémát okozzon neki hogy hogy is hívják.

De való gyerek mellé.

Így tanulja meg,hogyan kell az állatokkal bánni,hogy kell gondoskodni róluk.

A név-ügyben nem lennék kíméletes! Van a gyereknek egy anyakönyvezett neve,amit a SZÜLEI választottak,mama ne érezze úgy,hogy neki kell elnevezni a gyereket!

De, nagyon is!

Erősebb az immunrendszere, felősséget és empátiát tanul, kedvesebb és türelmesebb lesz nagyobb korában is.

Látszik, hogy a nagyoknak nem volt kutyája.

A névre a legjobb megoldás, ha őt innentől Eszmeralda néninek hívod, mert neked meg az ő neve nem tetszik.

És ha legközelebb megy látogatóba bejelentkezés nélkül, akkor megmondod, hogy fájdalom, de egy órája van, aztán szívesen kiviszed az állomásra, ti ugyanis elutaztok egy hétre.

Mama nagyon jó fej :) Biztos kiröhögtem volna. És miért hagyjátok amúgy, hogy így viselkedjen, más néven nevezze a gyereket meg követelőzzön? Eddig milyen volt a kapcsolatotok, hogy erre feljogosítva érzi magát?

A másik, amit nem értek, hogy jön a képbe az az info, hogy fajtatiszta a kutya vagy sem? A kutyafajták nem természeti kategóriák, csak az emberek fejében meg különféle emberalkotta standardekben léteznek.

Te az apa vagy? Csak kíváncsiságból.

Tehát a saját anyádat nem tudod leállítani?? Ne haragudj,de az anyádat neked kell helyrerakni és ha ennyire sem vagy képes,hogyan fogsz a gyereked mellett kiállni?

Mamának megmondod,hogy felnőtt férjes nő vagy,aki önálló döntést képes hozni gyerek és kutya-ügyben. A gyereknek meg van neve,hívja úgy.

Ha nem tetszik,nem kell hozzátok menni! Ennyi! Hívatlanul beállít,nem kell beengedni!

Udvariasan megmondanám, hogy a kutya a család része és marad, a gyereknek pedig van neve, amit ti adtatok, így tessék azon szólítani. Ha nem tartja magát ezekhez, akkor megkérném, hogy addig ne jöjjön, míg ezeket rendbe nem teszi a fejében.

Ez nem az állatról szól (nekünk is van kutyánk és nagyon szereti a fiam), hanem a kedves mama akaratáról, amit nektek kell visszaverni.