Férfiak, akik úgy gondolták nem akarnak családot, gyereket, és mégis lett nekik, mi miatt gondoltátok meg magatokat?

Én is olyat ismerek, ahol a nő már 20 évesen akart gyereket, kb. akkor jöttek össze a férjével. Megvolt az esküvő, teltek az évek, de a pasi csak halogatta. Időnként bevallotta, hogy ő nem akar egyáltalán, de mivel az asszony folyton sírt meg rágta a fülét belement. De sikerült 8 évig húznia mindenféle ürügyekkel. Viszont előre megmondta, hogy ő nem segít semmiben és ez így is lett.

Már terhesség alatt is a nő családja segített neki mindenben és a baba születése után is.

Már 2 éves a kicsi és egyszer nem pelenkázta vagy etette meg. De "szereti" végülis, mert hetente viccelődik vele pár percet, ha kedve van.

A gyerek is furán viselkedik vele ahogy észrevettem. Általában azt mondja neki hogy menjen el, nem is igazán keresi a társaságát, gondolom nem véletlenül.

Aztán jött az igény a kistesóra, aki már úton van mivel a pasi kiszámolta, hogy milyen anyagi előnyökkel fog ez járni. Feltehetően annak a gyereknek sem kíván aktívabban részt venni az életében.

Próbáld meg észérvekkel megértetni vele, hogy ha valaha gyereket szeretne, és TŐLED szeretne gyereket, akkor igen is el kellene kezdeni próbálkozni. Egy férfinek nem olyan sürgető a dolog, de egy nőnek marhára nem mindegy, mert minél idősebb leszel, annál nehezebben esel teherbe és annál nagyobb az esélye, hogy nem lesz minden rendben. Persze, lehet hozni az ellenpéldákat, biztos jön majd 10 ember, aki megmondja, hogy 40 évesen elsőre teherbe esett és semmi baja nem volt, de azért ha nagyobb statisztikákat nézzük, ige is 20-30 év között a legjobbak az esélyek.

Aztán ha 40 éves leszel, mire eljut odáig, hogy hajrá, és nem esel teherbe, akkor mi lesz? Majd járkál veled lombikra? Majd viszi a spermamintát?