Kismamaként hogyan lehet barátokra szert tenni?

Szia. Pedig a játszóteret akartam javasolni. Nekem onnan vannak a hasonló korú gyerekes családokkal kötött barátságaim.

De pont ellenkező a gondom, nem jut sok idő rá, mióta újra dolgozom. Hétköznap este már nem vágyom rá, hogy átmenjünk valakihez, játék, fürdés, alvás a program. Hétvégén gyakran megyünk, de így is jóval kevesebb idő jut a barátságok ápolására, mint gyerek előtt.

Egyébként a régi baráti köröddel is tarthatnál némi kapcsolatot, egyszer csak nekik is lesz családjuk, és újra szorosabb lesz a kapcsolat.

Nekem se sikerült. Én a kislányomat sajnálom.

Próbálkoztam sok éven át, jártam baba-klubba, játszótérre. Én valahogy azt láttam, aki könnyen barátkozós, annak eleve meg van a baráti köre, már a babás korszak előttről, akinek meg nincs, azzal lehetetlen összejárni. Mindig volt valami kifogás. Én is nehezen szántam rá magam, hogy meghívjak bárkit is, sose tudtam olyan rendet tartani, hogy ne kelljen szégyenkeznem. Valószínű más anyukákban is motoszkál ez. Ráadásul benti kutyáim vannak, nem is mertem olyat hívni, akiről nem tudtam, van-e kutyafóbiája. De hiába hívtam kutyásokat, ketten is leráztak.

Már arra is gondoltam, tán a nyamvadt férjüket féltik ennyire? Nem tudom, de már én is bezárultam teljesen. Van egy anyuka a baba-klubból ismerem, a múltkor a kislánya lerohanta a kutyáimat sétáltatás közben, őket már annyiszor terveztem meghívni, de már félek az elutasítástól.

A kislányom nagyon magányos, csak az oviban lehet gyerekek közt, de 2 hónapja folyamatosan beteg, betegen meg amúgy se hívhatnék hozzá gyereket. Én is dolgozom már, hétvégére hulla vagyok. Ő annyira vágyott gyerekek közé, de már nem szeret oviba menni. Fél a többi gyerektől, mert durvábbak nála. Ez is az én hibám, mert nincs hozzászokva más gyerekekhez, védett közegben kellett volna szoknia vehemensebb gyerekeket. Tehetetlen vagyok.

Nekünk a bölcsiböl ovibol vannak ilyen barátaink, a gyerekek kezdtek barátkozni..

Jöttek hozzánk, gyerek maradt aztán hol apja,hol az anyja jött érte. Ittak egy kávét beszéltünk két 3 mondatot.

Aztán egyre többet, és igy alakult..

Van egy kislány aki végül sose jutott el hozzánk, de ök sztem zárkozott család.

Nálunk az oviban az a divat,hogy kiscsoportban akiknek volt valami nyitási szándékuk azok szülinapi buli cimszoval meghivtak a többieket magukhoz.

Mára nagyon jo kapcsolatok alakultak ki

Két gyereked van ezek szerint? Szerintem az a gond, hogy olyanokkal próbálsz barátkozni, akik a nagyobb gyereked társainak szülei, ergo ők már dolgoznak, délután és este nem fognak valahova menni, sőt, hétvégén is lehet van más programjuk. Mennyi idős a kicsi gyereked, akivel otthon vagy? Szerintem arra kéne inkább rágyúrni, hogy kisebb gyerekesekkel barátkozz, ott vannak még otthon lévő anyukák. Míg oviban van a lányod, addig szocializálódj, hiszen írtad is, hogy utána ő már nem vágyik társaságba (ezzel az én kisfiam is így van).

Nem veletek van bajuk a többieknek, csak teljesen eltérő az életritmusuk dolgozó emberként.

nyugi, pl. nekem sincsenek barátaim.

legalábbis nem az egymáshoz átjárkálós értelemben.

van 1vagy 2 ember, akikkel évek óta tartjuk a kapcsolatot (munkahelyi szimpátia volt) de mivel mára más városban lakunk, évi 2-3 alkalommal tudunk személyesen találkozni, ez nem sok, sajnos.

én is örülnék, ha lenne néhány ember körülöttem, akikkel lehetne akár gyerekkel együtt, vagy felnőttesebb prögramot szervezni, de hát nincs.

én nem hibáztatom magamat, csak egyszerűen így alakult. elfogadom. :)

marad a család. :) az se rossz. van akinek ennyi sem jut, arra szoktam gondolni.