Mit jelent a gyakorlatban a szülőre nézve, ha védelembe veszi a gyámhivatal a gyerekeket?

Egyből vv lesz, vagy már amúgy is alapellátásban voltak?

Alapellátás esetében már havi 3-4 alkalommal ígyis találkozott a családsegítővel. Általában akkor kerül a gyerek védelembe, ha ez a 3-4 alkalom nem bizonyul elegendő segítségnek / motivációnak a változtatásra. Innentől kezdve az esetmenedzser is fogja látogatni a családot, havi 2 alkalommal (általában a családsegítőssel egyszerre, vagyis a látogatások száma nem változik, csak lesz egy plusz szakember). Írnak egy gondozási tervet, amiben lefektetik a szabályokat.

Pl. ha azért kerül sor a vv-re, mert a szülők elhanyagolják a gyerekeket, akkor le lesz írva tételesen, hogy minden napi fürdés, tiszta ruhában menjenek suliba, megfésülve, stb.

Jobban figyelemmel követik a gyereket, véleményeket kérnek a tanítóktól, gondozónőktől, védőnőtől... attól függ, mekkora a gyerek. Évente felülvizsgálják a vv-t ilyenkor meg kell jelenni a szülőnek egy esetkonferencián majd a védelembe vétel fenntartása/megszüntetése-re irányuló tárgyaláson (ide általában a gyerekkel együtt hívják)

A védelembe vétel annyiban különbözik a gyermekjóléti önkéntes alapellátástól, hogy ugyanazt a szolgáltatást kapjától csak már hatóság által kötelezve, kényszerítve és megfigyelve! A gyermekjóléti szolgálatok az esetek nagy részében gyakorlatilag segiteni nem, de kontrollálni és számonkérni tudnak. Számos esetben került sor az AJBH jelentései által, hogy a gyermekvédelem megsérti a gondozott családok és gyermekek alapvető jogait, azokról nem tájékoztat, gyereknek nézi a kiszolgáltatott és alárendelt helyzetben álló szülőket.

FONTOS!

Ha a csalásegítő és esetmenedzser tevékenységével kapcsolatban kérdéseid vannak fordulj civil, hozzáértő személyekhez vagy szervezetekhez.

A többnyire dilettáns, alapvető jogi fogalmakat nem ismerő és értő, leterhelt gyermekjogi képviselőket inkább kerüld el. (Ők az EMMI alkalmazásában állnak és ők is hallgatnak a gyermekjóléti szolgálatok és gyámhivatalok eljárásaiban tapasztalható alapvető visszásságokról.)

A gyámhivataltól kérheted, hogy külön döntésben határozzon a családot, szülőket megillető jogokról és kötelezettségekről, pl. a családsegítővel történő találkozásokról!

1. Jogod van-e ahhoz, hogy a cs.segitő a szülőkkel való kölcsönös együttműködés jegyében, előre bejelentve (családi- és magánélet védelme) a szülőkkel időpontot egyeztetve menjen családlátogatni.

2. jogod van-e ahhoz, hogy minden egyes családlátogatáskor hangfelvétel készüljön vagy előre elkészített nyomtatott jegyzőkönyvben rögzítsétek a jognyilatkozataitokat? (a felvételről vagy jegyzőkönyvről MINDEN esetben jogod van másolati példányt kapjál)

(Nektek ugyanolyan fontos igazolni és bizonyítani, hogy kivel, mikor és mit beszélgetettek, főleg hatósági eljárásban) kérdés-válasz a jkv-be) Figyeljetek oda, mert minden ami elhangzik arról a családsegítő az irodájában feljegyzést ír (vannak saját jegyzetei is, amiben soha nem lehet betekinteni). Leirja hogy ti mit beszéltetek és mit tapasztalt!

Minden amit mondasz felhasználható ellened, családod ellen bármilyen hatósági eljárásban, bíróságon, tehát a beszélgetésetek, csevegésetek a családsegítővel valójában jognyilatkozatnak minősül.

Erről nem áll érdekükben tájékoztatni, törvényes figyelmeztetés mellett "beszélgetni".

Remélem, hogy jól alakul az ügyetek azóta!

jogász

Kedves 3/3!

Sokmindent láttam már én is kivulrol belulrol. Azt bizton állíthatjuk hogy a magyar családok többsége nem az általad festett képet mutatja, általánosságban, merem remélni. Nemcsak az általad említett családok kerülnek a gyermekvédelem látókörébe (főleg az elmult években), de előlük ugyanugy elhallgatjátok az alapvető jogaikat és kötelességüket. pl. esetfelvétel, esetkonferencia, családlátogatás. Szerinted az teljesen rendben van, hogy 8-10 családsegítő, esetmenedzser szakmaközi "beszélget" a (8 hónapos gyerek) anyjával, apjával és a nagymamával, 3 órán keresztül vallatják? És persze az is természetes, hogy az általuk aláirt feljegyzésből nem kap azonnal másolatot, (mert a szülőnek nem jár azonnal, ugye?!)hanem csak szerkesztés, cenzurázást követően?

Mit gondolsz nektek miért fontosabb a papir, mint a szülőknek?

Az is rendben van hogy a gyámhivatal 6 hónapig IH zza a gyereket és a gyermekjóléti központ is asszisztál hozzá hallgatásával?

Az is rendben van számodra, hogy az apukának és anyukának fogalma nincs,hogy az általa ismert családsegítő mellett ki az a másik hölgy, aki belép a magánlakásába, magánéletébe és kérdésre sem hajlandó a nevét, végzettségét, beosztását megmondani? (És ők nem az a család akit emlitettél.) Persze ott sem hagytak ott még egy papirt sem hogy a szülő tudja igazolni, hogy ki járt a lakásába, milyen célból és mi hangzott el. (közalkalmazotti igazolvány, ugye!?)

Kérlek számold össze, hogy az elmúlt 2 hónapban hány gondozott családodnak ajánlottad fel szóban - számukra érthető formában a Gyvt.136/A.§ (1) szerinti iratbetekintés lehetőségét és segítetted hozzá őket e alapvető jogaik gyakorlásához? Vagy az elmult 2 hónapban hány iratbetekintést engedélyezett az intézmény a klienseknek?

Az is rendben van hogy fővárosi gyermekjóléti szolgálatnál azért jut 50 család egy családsegítőre, mert fele annyian vannak? És nem kap 2x annyi fizetést.

Abba bele sem gondoltok, hogyha kétoldalú jegyzőkönyvek, iratok készülnének, akkor az mindannyiótok biztonságát jelentené.

Az is köztudomású tény - és ezt régóta a szakmában tevékenykedő vezetők is tapasztalják, hogy a gyermekvédelemben gyakran előfordul dilettáns és alkalmatlan szakember, akik alapvető képességekkel, készségekkel és adottságokkal nem rendelkeznek (végzettségeik ellenére) és alapvető jogi alapfogalmakkal sincsenek tisztában. (Ebből következésképpen a klienseket sem tudják tájékoztatni,elősegíteni a jogaik gyakorlásában) Ugyanis akármennyire is gondozni, segíteni és védeni akarjuk a klienseket azt csak a jogszabályi keretek és lehetőségek közt tehetjük.

Az sem lehet vita tárgya, hogy a gyermekvédelem kezében nincsenek alapvető eszközök - és elsősorban nem jogi, amivel valódi, gyakorlati segítséget nyújthatnának és nemcsak tűzoltást.

(gyakran fenyegetés, kontrollálás és számonkérés az eszközük).

(35 percet kaptak, hogy keressenek másik lakás ...)

Az is dilettáns, hogy a kliens - egy váratlan családlátogatás során esetleg a kapuban álló családsegítőnek hivatkozna családi- és magánéletére (alapvető emberi jog)akkor azonnal "nem együttműködő"nek bélyegezné meg, és közokiratba lenne foglalva. Ha és amennyiben - a felhozott példára reagálva, IH ra vagy másra okot adó körülményt tapasztal a szakember akkor tegye meg a szükséges lépéseket.

És végezetül az általános tapasztalat - és nemcsak a gyermekvédelemben, hogy a szülői kompetencia fejlesztésére és alapvető tájékoztatásukra helyeződik a legkevesebb hangsúly. A legtöbb esetben az intézményekkel és hatóságokkal szemben a szülők és családok kiszolgáltatott és alárendelt helyzetben vannak. Az Állam igyekszik a szülők feje felett átnyúlva gondozni, nevelni és védelmezni a gyermekeiket, anélkül hogy általában a szülők tudatában lennének azzal, hogy milyen szolgáltatásokat vetettek velük igénybe.

A családokat (beleértve a gyerekeket is) többnyire arra is alkalmatlannak tartják, hogy az őket érintő kérdésekről és alapvető jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassák őket, hiszen meg sem értenék azokat. Lsd. a bölcsi, ovi, iskola felvételről,gyermekjóléti alapellátás, jogviszony keletkezése nem kapnak másolatot az aláírt megállapodásról, szerződésről. kórházi fertőzések számának eltitkolása, stb.

Nem gondolom, hogy az alapellátott és védelembe vett családok többsége dilettáns, iskolázatlan, és alkalmatlan lenne arra - ahogy a példád kívánja beállítani, hogy alapvető jogaikról, kötelezettségeikről, lehetőségeikről és a magatartásuk lehetséges jogkövetkezményeiről nem értenék meg a tájékoztatást.

nézd. én egy hátrányos kistérségben vagyok családesegítős. Az általam gondozott családok 95%-ától te abban a pillanatban vinnéd a gyereket, ahogy megállsz a ház előtt. Elhiszem, hogy van az a véglet is, akit te mondasz. Viszont a folyamatos gondozásban lévő családokban NEM az a megszokott, amit te írsz.

Én ilyen helyekre járok családot gondozni

[link]

és van 5-6-7 vagy több gyerek.

Egyébként nálunk helyben elkészül a jegyzőkönyv, amit tértivevénnyel még aznap kiküldenek (ott mindenki aláírja minden oldal alját - szülői is!!), hogy legyen nekünk is bizonyítékunk, hogy átvették. Ott töltjük ki a családnál a nyomtatványokat, látják, mit írunk (már aki tud olvasni...), de vissza is mondjuk nekik, a kt-kat az ő szavaikkal írjuk le, az összegzésnél tömörítünk mi.

Tudják, hogy megbnézhetik az aktát.

Egy tárgyalás nagy átlagban 40perc, senkit sem vallatunk 3 órán keresztül. Ott van a gyámügyes, a csalseg és az esetmenedzser, a családból meg aki épp méltóztatik eljönni - ja, akkor azt is írd már le, hogy ha a hivatalos levél ellenére nem jelennek meg az időponton, akkor hány 10e ft-ra büntetheti őket a GYH (soha nem büntetnek, mert nem vesznek ki még ezzel is a család zsebéből), illetve elő is vezettetheti őket.

Az IH gondolom az ideiglenes elhelyezés akart lenni (ami szakmai nyelven amúgy ID). Ez 30+30 nap lehet, törvényben vank, nézz utána...

Olyan meg elképzelhetetlen, hogy ne tudják az esetmenedzser nevét, ugyanis az első VV tárgyalás után kapott VV határozatba bele van írva, a gondozási tervbe bele van írva, sőt a jegyzőkönyvbe is bele van írva. Szóval ez blama.

Asszem mindenre válaszoltam...

Kérlek, szakadj ki a pesti nem tudom hányadik kerületes tapasztalataidból és nézegesd kicsit a fentebb linkelt képet...