Miért erőltetik sokan ezt a “már nem te vagy a legfontosabb” szöveget?

Én is így gondolom, de ez csak a hétköznapokra érvényes. Simán feláldoznám az életem a gyerekemért egy másfajta helyzetben. Szerintem ezt a szélsőséges helyzetet vetítik ki a hétköznapokra.

Amúgy sorrendet tenni.. ezek másfajta fontosságok. Én inkább azt mondom, hogy én is fontos vagyok, tehát a saját szükségleteimre is fordítok időt a gyerek”kárára”.

Én is marhaságnak tartom ezt a dumát.

Főleg mikor mondogatják hogy a kapcsolatban mostmár a gyerek a legfontosabb. Nyilván alkalmazkodni kell hozzá, a legjobbakat adni neki, de számomra a társam a legfontosabb akivel egy életet élek majd le, és akkor is mellettem lesz, ha a gyerekem kirepül és új családot alapít. Szóval nekem nem a gyerek a legeslegfontosabb a kapcsolatban, vállalom.

Nos, mindig a helyzetet kell nézni. Alapvetően első körben én vagyok magamnak a legfontosabb, hiszen ha nem így lenne, simán öngyilkosnak kellene lennem. Tehát bizony figyelek arra, hogy amit csinálok, az nekem jó legyen, figyelek az egészségemre, a boldogságomra. Nyilván úgy, hogy közben a gyerekem se szenvedjen hiányt semmiben. De ha én nem vagyok boldog, akkor neki sem tudom megmutatni, milyen a boldogság, csak a saját nyomorúságomat tudnám neki tovább adni. Vannak helyzetek, amikor őt helyezem előtérbe: ha éhes, megetetem, tisztába teszem, iskolába viszem, megveszem neki az új cipőt, stb. De van, amikor magamat helyezem előtérbe: megveszem magamnak azt a csokit, és ő csak egy turorudit kap, nem kettőt, megnézem a híreket, ő meg játszik egyedül, megveszem magamnak a kabátot ahelyett hogy neki vennem meg az 59. Barbiet.

Mérlegelni kell, de igen, én vagyok az első és a legfontosabb a saját életemben. Egyértelmű, hogy ha az ő élete az enyémen múlna, feláldoznám a magamét, de a mindennapokban ez igen ritkán fordul elő.

Hulye duma ez teny.

Mindegyik mas miatt fontos. A parkapcsolat is vagy a ferj/hazassag, a gyerek is, egy masik rokon stb... nem lehet merlegre tenni mert mindegyik mast ad, mindegyik masert fontos/“fontosabb” nem lehet osszehasonlitani se.

A ferjemet se hasonlitom ossze egy baratnovel. Egyik ezt az igenyemet elegiti ki a masik masikat es a masik bizonyos dolgokat nem tud csinani mint amit a masik. Ugyanugy ahogy egy gyerek.

Mindenfele igenykielegitesre szuksegunk van. Egyik se fontosabb avgy kevesbe fontos.

Es en magamnak is fontosnak kell hogy legyek,mert boldog anya boldog baba.