Hogyan legyek jobb szülő mint a saját szüleim?

A szüleimről:

Édesapám külföldön dolgozott ami miatt két hetente láttam hétvégén. Hamar el tudta veszteni a türelmét és ilyenkor ordított velünk. Egyszer például a hajszárítónak a kábeljét megsértettem, mert rosszul húztam ki és megkaptam tőle, hogy "az ilyen id.táknak mint nekem kalapáccsal kéne szétütni a fejét". Fizikailag sosem bántott, de féltem mindig tőle és rengeteget sírtam miatta.

Édesanyám lusta volt dolgozni és a gyerek nevelésre fogva nem csinált semmit, de még házimunkát sem. Talán depressziós is lett, mert kimozdulni sosem mozdult ki, csak otthon ült és sorozatokat nézett vagy Farmvillezett. Ránk irígykedett, például ha 18 évesen dél helyett fél egyre értem haza, mert lekéstem a buszt, akkor már egy büdös k. voltam aki csak csavarogni tud. Neki többször is eljárt a keze, de mind olyan alkalom volt amit nem érdemeltem meg. Egyszer például elmentünk strandra és hiába mondtam neki a naptejet, nem akarta megkeresni. Ott úgy leégtem, hogy vastagon hólyagos lett az arcom, vállam és hátam. Nem bírtam felvenni a ruhámat utána és amikor segíteni akart akkor úgy megrángatott, hogy a fájdalomtól sírtam amiért bepöccent és elvert. Egy testvérem van aki később stressz okozta betegségekkel került a kórházba és a pszichiátriára is bekerült. Nekem egyszer volt egy öngyilkossági kisérletem.

Tehát nem volt egyszerű. Viszont kezdtem olyan lenni mint a szüleim, agresszív és rosszindulatú. Aztán külföldre költöztem és megismerkedtem a párommal és a szüleimmel alig találkoztam. Mellette lassan megváltoztam. Viszont sosem láttam jó mintát a gyerek nevelésre és sokszor veszem észre, hogy sok agresszív gondolatom van amit próbálok legyőzni. Szeretnék jó anya lenni, de félek, hogy elbukom.