Hogyan magyarázzam meg az exférjemnek hogy attól még ha nyaral nála a gyermek, vagy vesz neki bármit, még fizetnie kell a gyt-t abban a hónapban is?

Pont ezt kérdeztem tőle tegnap, ha nem költözünk akkor miért akar eltűnni, miért nen akar segíteni ha ugye látja is hogy relatíve itt szegénység van, ha nem költözünk, miért akar eltűnni és nem látni többé a gyerekét, ebből is látni hogy valójában nem akar minket, illetve aki akarja, szereti a másikat az nem zsarol olyanokkal hogy most vagy soha, erre azt válaszolta, hogy azért áll így hozzá mert szerinte én csak fenyegetőzésekből értek, különben nem költözök soha, és ahogy én állok hozzá akkor ő is ugy.

Itt megrekedtünk.

Még annyit mondtam neki hogy próbálom öt megérteni, de nagyon nehezen megy, akik akik az életben összeköltözést terveznek azt normál esetben szerelemböl, boldogan teszik, nálunk pedig veszekedés, ideg, feszültség van csak, ellentmondásos az egész.

Erre annyit mondott és most ez a végszo, hogy nem őt kell nekem megérteni, hanem saját magamat, hogy helyette miért a nyomort választom inkább

Erre már nem tudok mit reagálni, honapok, évek ota rágjuk ugyanazt a csontot, megy mindig ugyanaz a lemez.

Azért kellene nagyon gyorsan valahogy valami jot kihoznom ebből, mert még most legalább el tudom érni, beszél velem, még nem tünt el, de nagyon határon vagyunk már, nemigen tartja már magát, kezdi feladni és be fogja csukni az ajtot. És évekig rohangálhatok ügyvédhez, biroságra mint eddig, már igy is többet vagyok ott mint egy abc-ben, a hivatalokbol, a tehetetlenségükből, a lesz°rom hozzáállásukbol már elegem van.