Mit vár el általában a szülő a pedagógustól, illetve fordítva?

Ne éljen vissza a hatalmával.

Ne csak dísznek legyen, tanítson is.

Ne legyenek irreális elvárásai.

Ne akadályozza a gyerek tanulmányait.

Vegye meg neki a szükséges kellékeket (füzet, stb)

Törekedjen arra, hogy a gyerekemből a képességeihez mérten a maximumot tudja kihozni.

Szerettesse meg és ne utáltassa meg a tanulást, az adott tantárgyat.

Ne csak a tananyaggal, hanem a gyerekkel is törödjön.

Ne ránézésre ítélje meg a gyereket.

Ne éljen vissza a hatalmával. Sajnos én ezt megtapasztaltam anno a szakközépben.

Szülőként azt várom el a pedagógustól, hogy ne törje le a gyerekemben a kreativitást, kíváncsiságot, tudásvágyat. Átadja a képességeihez mérten a maximális tudást. Igyekezzen (már amennyire az oktatásrendszer engedi), hogy a lexikális tudás mellett a praktikus gondolkodást is elsajátíthassa a gyerekem. Esetleges kiégettségét ne a gyerekeken verje le. Mindenről tájékoztasson idejében a gyerekemről, ne az utolsó cseppnél.

Pedagógusként igyekszem elérni a szülőknél, hogy partnerek legyünk a gyerekük fejlődésében. Hogy ne csak tőlem várják a megoldást. Igyekezzenek ők is kihozni a gyermekükből a tőle elvárható maximális szintet. Végezzék el otthon a házi feladatokat. Ha bármi gondjuk van, szóljanak, beszéljük meg. És bár apróságnak tűnik, de minden év elején le kell szögeznem, hogy tartsák tiszteletben a "munkaidő" fogalmát és szombaton ne keressenek meg azzal, hogy mi kell hétfőre.

Tanár vagyok.

Alapvető, hogy a szülő velem egy oldalon álljon. Ez az alap.

Ha szükséges, legyen folyamatos a kapcsolat, de a problémák legyenek megbeszélve.

Ne akarja felülbìrálni a szakmai döntéseimet.

Ha ezekben a pontokban partner a szülő, én bármilyen problémás gyerekkel nagyon jó kapcsolatot tudok kialakítani. Ami meg a legfontosabb. Egy idő után pedig be fog érni a dolog és az eredmény lárható lesz.

Régen tanítottam, már elhagytam a pályát, és van 2 gyerekem, szóval talán mindkét oldalt látom egy kicsit.

Szülőként már többen írtak jókat, de csak ismételni tudom. Szerettesse meg a gyerekkel a tananyagot, adja elő kreatívan, keltse fel az érdeklődését. Ne arra legyen kíváncsi, hogy mit nem tud, hanem, hogy mit tud. Nyilván adja le az anyagot, ne csak számonkérje. Ne nekem kelljen otthon megtanítani a gyereknek a tananyagot. (Most volt a középiskolás felvételi, és sajnos azt kell mondanom, hogy én készítettem fel a gyereket, az iskolai felkészítés halvány gyenge volt.) Ne alázza meg, bánjon vele emberként. Sajnos ez is megfogalmazott elvárás kell, hogy legyen, mert sokan visszaélnek a hatalmukkal. Bár talán ez már egyre ritkább, amikor én voltam gyerek, a tanárok legalább fele ilyen volt. Kommunizmus.

Tanárként viszont elvártam, hogy amennyiben gondja van a szülőnek, akkor velem beszélje meg először, és ne az igazgatóhoz rohangáljon minden apró dologgal. Magániskolában tanítottam, ez ott kifejezetten divat volt. Szerintem az igazgató is hibázott ebben, mert még a diákok is bármikor bemehettek panaszkodni egy tanárra, amit aztán kritika nélkül el is hitt mindig.

Az is igaz, hogy én is elvártam, hogy betartsák a szülők azt, hogy a tanárnak is van magánélete. Volt, hogy szombat este hívogatott egy szülő, amikor moziban voltam a barátaimmal, aztán fel volt háborodva, hogy miért nem veszem fel.

Ha a diáknak rosszak a jegyei, akkor el kéne gondolkodni rajta, hogy a gyermek valóban mindent megtett-e, és ha igen, akkor milyenek a képességei. Ha mindent megtett, és még mindig rosszak a jegyei, akkor lehet a tanárban keresni a hibát.

Sajnos az én fiam nem szeret tanulni. Folyamatosan szapulja a töritanárt, végül bementem hozzá, és mondta, hogy a gyerek bármikor bemehet felelni a jobb jegyért. Mondtam a gyereknek, az volt a válasz, hogy ja, hát most nincs kedvem, meg most se. Akkor meg is mondtam, hogy ennyit arról, hogy a tanár a h.ülye, hát ha nem él a javítás lehetőségével, nekem ne sírjon itthon.

Nem értem, hogy miért kell megadni a saját telefonszámodat a szülőnek? Teljesen érthetetlen számomra, hogy szombaton felhív, és még ő van megsértődve, ha nem veszed fel...

Régen én is tanár voltam, soha nem adtam ki a saját telefonszámomat. :D Sőt, még facebook-ról is töröltem-tiltottam őket a francba, ha elkezdtek ott írogatni.