Kellene szolnom valakinek, ha a gyerek nem szeret egy tanárt az iskolában?

"Ez komoly? Nem szereti a tanárt? Nem mondod? Te mindenkit szeretsz? Az összes kollégáét, főnököt, szomszédot?"

A gyerek alapesetben nem előítéletes, ha nem ártottak neki, akkor nincs miért ne szeresse/kedvelje a másikat. Oké, lehet s másik semleges is, de egy 6-7 éves számára ha konkrétan nem szereti, nem akar az órájára menni, akkor ott érte őt rossz élmény (mint ahogy le is írta a kérdező)

egyébként nem értem én ezeket a válaszokat. Hát ha a saját gyerekemért nem állok ki akár a tanárral szemben is, akkor ugyna kiért? Igenis minden követ megmozgatnék a suliban, ha remélném, hogy a gyerekemnek attól jobb lesz. Nem bíznám rá, hogy majd alakul valahogy, addig meg had kínlódjon, had gyötrődjön...

Egy csecsemő nem érez szimpátiát. Lehet valakinek a megjelenése, hanghordozása a száméára ijesztő és attól elhúzódik.

Hogy nem bántotta a gyereket a tanár? nekem a "mindig leszolja öt/öket a tanár, soha semmi nem jó a tanárnak ahogy csinálja a dolgokat" leírás ezzel azért egyenértékű. Bántani nem csak úgy lehet, hogy üti-veri.

''A gyerek alapesetben nem előítéletes, ha nem ártottak neki, akkor nincs miért ne szeresse/kedvelje a másikat. "

ezzel nem értek egyet. maximum 3 éves korig van így. a Kislányom 4 éves, de már pl mondogatja hgoy nem szereti a dédipapát - persze dédipapával semmi baj azon túl, hogy kicsit már öreg és ezért fura dolgai vannak - amit mi felnőttként tolerálunk, egy gyereknek meg furcsa vagy ellenérzést vált ki belőle pl hangosan beszél, rászól a gyerekre hogy ne válogasson az ételek közül, régimódi stb....miért ne lehetne ugyanígy ellenérzése tanárok iránt főleg annak, aki már 6-7 éves?? Akár csak ha hosszúhajú férfi és nem szereti a hosszúhajú férfiakat...vagy túl mogorva...vagy túl büdös...vagy viccet űzött a gyerekből amit más osztálytárs esetleg jópofának tartott, ő meg elszégyelte magát és ilyen apróságok...még sorolhatnám mi mindentől nem szeretheti...ettől független ez nem "váltó ok"

Javíts ki, ha tévedek, de nekem ennyiből úgy tűnik, a lányod azért nem szereti a tanárt mert itt nem ő a legjobb és nem ő a kiskedvenc. Ezt éli meg kudarcként. Ha ez a gond, mindenképpen dolgozni kellene rajta!

Ettől függetlenül én mindenképpen beszélnék a tanárral is. Ha bejárós vagy a suliba, akkor ezt feltünés nélkül válthatsz vele pár szót; milyennek látja a lányod, hogy dolgozik órán? a múltkor rosszul érintette, hogy nem úgy sikerült a ...., ahogyan szeette volna. Mit gondol róla?

Nem azzal kell kezdeni, hogy utálja a gyerek.

+ a többi szülőnél is érdeklődnék, mi a véleményük a tanárról.

Ezek alapján már nagyjából ki fog derülni, hol a gond és keresni a megoldást.

" túl mogorva...vagy túl büdös...vagy viccet űzött a gyerekből amit más osztálytárs esetleg jópofának tartott,"

Akkor máris tett azért, hogy ne szeresse. Egy alsós tanító nem engedheti meg ezeket és hasonló dolgokat magának. Szerintem.

Igenis kell beszélni a tanárral!

Mi elsőben (tavaly) úgy indítottunk, hogy a gyerekem nem szereti az iskolát, nem akar azokkal a gyerekekkel együtt járni, gondunk van az egésszel en bloc. Én ezt legelső alkalommal elmondtam a tanítónénijének. Erre válaszként a gyerekem annyi szeretetet és megértést kapott visszafelé, amennyit elképzelni sem tudtam egy idegen részéről.